Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)

Vonyó József: Gömbös Gyula és a zsidókérdés

S ha azt is figyelembe vesszük, hogy a program konkrétabban megfogalmazott pontjai egyoldalúan a „nemzeti erőket” preferálták, illetve a — bármilyen módon — definiált korlátozások potenciálisan a zsidó érdekeltségeket kívánták sújtani, nyilvánvalóvá válik számukra, hogy Gömbös politikájának 1932-ben is jellemzője volt: a magyarságot minden tekintetben egyértelműen a zsidók rovására kívánta erősíteni. A szövegek pedig nemcsak implicite tartalmazzák ezt a szándékot, hanem számos megfogalmazás árulkodik is erről. E% a politika tehát zsidóellenes volt — a nélkül is, hogy a-yt deklarálta volna.

Állításunkat további momentumok is bizonyítják.

Egyrészt Gömbös — már miniszterei által is elutasított — államjogi reformterveinek egyik eleme. Választójogi javaslatában - mely szerint aktív és passzív választójogot csak olyan állampolgár kaphasson, aki legalább 30 éve állampolgár, és akinek családja legalább 100 éve Magyarországon lakik — nem nehéz felismerni az 1925-ben, a választójogi törvény vitájában megfogalmazott, az azt megelőző időszakban beköltözött zsidók kirekesztésére irányuló igényt.

Ennél is fontosabbnak minősíthetünk két, nemrég előkerült dokumentumot. Kozma György, Zemplén megye főispánja 1935 februárjában Keresztes-Fischer Ferencnek tett jelentésében már utalt arra, amit júliusban fivérének, Kozma Miklós, akkori belügyminiszternek így' fogalmazott meg: „A. galiciaimenekültek (sic!) kiutasítását nagy nyomatékkai tette kötelességemmé a miniszterelnök úr [azaz Gömbös Gyula — V. J.[ és hivatali elődöd még két évvel ezelőtt, amikor a zempléni főispáni széket elfoglaltam. Kötelességemnek igyekeztem a legnagyobb eréllyel eleget tenni.. .”63 Gömbös tehát nemcsak fenntartotta, hanem végre is hajttatta azt, amit az új bevándorlókkal szemben az 1920-as évek elején követelt. Kozma György még ennek nehézségeiről adott számot a végrehajtást illetően, hat évvel később, 1941. augusztus 27-28-án Kamenyec-Podolszkban azonban már mintegy 16-18.000, Magyarország területéről kiutasított „hontalan” zsidót végeznek ki, akik között számos magyarországi születésű is akadt.64

Mindebből az következik, hogy Gömbös nemcsak fajvédő törekvéseit nem adta fel 1932 után, hanem zsidóellenességét sem. Azt a szelektív antiszemitizmust, amelyet — a számára kedvezőtlen politikai erőviszonyok miatt, és a gazdasági racionalitásokat figyelembe véve — óvatosab63 Magyar Országos Levéltár P 1080, Kozma-család iratai 2. cs. 115/1935.L, 631/1935.L.

64 Braham 1988, I. kötet 170-174.

39