Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)
Németh László: A Zala megyei zsidóság gazdasági megsemmisítése
lakások kiigénylésének még nincs itt az ideje.45 Május 25-én az alispánhelyettes már a gettóba hurcolt zsidók ingóságainak értékesítéséből eredő bevételeknek a vármegyei vegyes alapok csekkszámlára való befizetésre szólította fel a helyi közigazgatás vezetőit. 1944. július 29-én a sajtó már 540 zsidó lakás kiutalásáról tudósított Nagykanizsán.46 A polgármester nehezményezte is, hogy a helyi köz- igazgatás nehezen tett eleget annak a három napos határidőnek, mely rendelkezésükre állt a 740 zsidó lakás lezárására. A leltározást azonban már a pénzügyi hatóságok végezték. A gettóba kényszerített zalaegerszegi zsidó lakosság hátra maradt ingóságait május végén 140 lakásban, illetve 8 raktárban helyezték el.47 Az ingatlanokról és ingóságokról kimutatások készültek a pénzügyigazgatóság számára. Ez alapján 61 olyan zalaegerszegi lakosról, bérlőről, albérlőről tudunk, akik zsidó ingóságokat használatra vagy megőrzésre átvettek lakásaikba, s 79 volt azon zsidó lakások száma, ahol zsidó ingóságok maradtak. A bútorokat 8 raktárban zsúfolták össze. Igénybe vették a zsinagógát is, így az megmenekült a lebontástól. A polgármester pénzügyigazgatósághoz írott levele szerint az, raktárhiány miatt egyelőre le nem bontható. 1944. tavaszán Zalaegerszegen 50 különböző profilú (bőrös-és divatáru, termény, fűszer-és vegyeskereskedő, vas, kerékpár és fém, illatszer, bőr, bazár, ószeres, hordó, könyv-és papír, festék, építésianyag, ékszerkereskedő) zsidó tulajdonú üzlet volt.48 A Baross Szövetség helyi szervezete alig győzte delegálni tagjait a készletek értékesítésével megbízott munkacsoportokba. Júniusban már nagy erővel leltározták Zalaegerszegen is a zsidó ingóságokat. A Teleki Béla főispán által indított szélsőséges hangvételű Zalai Magyar Elet című sajtóorgánum tudósítása szerint a munkálatokat Kohánszky Jenő pénzügyigazgató irányítása mellett 15-20 tisztviselő felügyeletével 50-60 napszámos végezte.49 Kohánszky kérte a helyi lakosokat, hogy igényléseikkel ne terheljék hivatalát, ugyanis egyetlen napon 131 személyes és 80 telefonos igény érkezett. Az üzletekben hátra maradt értékek leltározása azonban lassan haladt, később a zsidó kereskedők alkalmazottait is behívták munkára. 45 Mayer Dénes : A tapolcai zsidóság története, kézirat. (Zala Megyei Levéltár) 46 Zalai Közlöny 1944. július 29. 47 ZML Zalaegerszeg város polgármesterének iratai, 1944. szám nélkül. 48 Uo. 704/1945. 49 Zalai Magyar Elet 1944. április-május. 210
