Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)
Németh László: A Zala megyei zsidóság gazdasági megsemmisítése
egyének ellen távoliét címén gondnokság elrendelésének van helye, az árvaszéknek tegyen jelentést.31 Ezt követően az árvaszékek kezelésébe került az ilyen jogcímű zsidó vagyon. Az 1944. április 14-én kelt 1600/1944. M.E. rendelettel megszületett a zsidók gazdasági megsemmisítésének, a kifosztás jogi eljárásának legfontosabb jogszabálya, amely a zsidók vagyonának bejelentéséről és zár alá vételéről rendelkezett. Azokat a vagyontárgyakat is be kellett jelenteni, amelyeket nem-zsidók bármilyen jogcímen őrizetükben tartottak. Csak azokról a személyes használatra szolgáló lakberendezési, ruházati, és háztartási tárgyakról nem kellett bejelentést tenni, amelyek együttes értéke nem haladta meg a tízezer pengőt. Műtárgyakra, szőnyegekre, ezüstneműre minden esetben vonatkozott a bejelentési kötelezettség. A zsidó tulajdonban levő értékpapírokat, részvényeket, aranyból, platinából és ezek ötvözeteiből készült értéktárgyakat, érmeket, ékszereket, drágaköveket, igazgyöngyöket a bejelentéssel egy időben letétbe kellett helyezni az arra kijelölt helyen. így került a nagykanizsai Stern Gyula több tucat részvénye és kötvénye is a Nagykanizsai Bankegyesület és Délzalai Takarékpénztár rt-hez a pénzügyigazgatóság lététéként.32 Zárolta a rendelet a zsidók betétkönyveit, pénzköveteléseit is. Az e rendelet hatálya alá eső zsidó kereskedelmi és ipari intézményeket bezártnak nyilvánították, raktárkészleteikről leltárt irányoztak elő. A német megszállást követően előtérbe került a különböző zsidó egyesületek vagyonának megszerzése is. Arra nézve, hogy mi tekintendő zsidó jellegű egyesületnek, az 1520/1944. M.E. rendelet 5. és 6. §-ai- ban foglaltak voltak az irányadók. A belügyminiszter általában az alispán javaslata alapján főispáni előterjesztésre hagyta jóvá az egyesületi vagyon elosztását. ígv került a Csáktornyái Izraelita Egyesület minden ingósága a Csáktornyái Zrínyi kaszinó tulajdonába.33 A feloszlatott egyesületek betétkönyveit a pénzügyigazgatóságra tették át.34 Kimutatást kellett ké31 A gondnokság elrendelésének feltételei a következők voltak: Az 1877. évi XX. te. (Gvt.) 28. szakasza 1. bekezdésének d. pontja alapján gondnokság alá helyezésnek volt helve azokkal szentben, akik legalább egv év óta távol vannak, ha tartózkodási helyük ismeretlen vagy hazajövetelükben és vagyonuk kezelésében gátolva vannak. Lásd továbbá: ZML Zala vármegye Árvaszékének iratait 1944. és dr. Hertelendv Ferenc árvaszéki elnök 12261/1944. sz. körrendeletét: Zalavármegyei Hivatalos Lap 1944. 11. sz . 32 7.ML Zalaegerszegi magyar kir. pénzügyigazgatóság iratai 50.168/1945. 33 ZML Zala vármegye főispánjának iratai 606/1944. 34 ZML Zalaegerszeg város polgármesterének iratai 13336/1944. 207
