Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)

Katona Attila: Őrségváltás után rendszerváltás előtt. Az antiszemitizmus megjelenési formái a vasi megyeszékhelyen 1936 és 1938 között

vés elemeinek tartottunk. Talán legnagyobb terjedelemben az 1937. január 3-i Magyar Nemzetiszocialista — Nyilaskeresztes Párt gyűlésével foglalkoztak a lapok. Festetics Sándor112 és a helyi erők (Mayer Mihály) mellett, a párt amazona Dücső Jánosné képviselte a vezetést. Az utóbbi „sokszor izgatás mezsgyéjén járó”113 beszédében nemcsak a nők jelenlétét hiányolta, hanem az egyház mozgalommal szembeni ellenszenves magatartás is. Mayer Mihály helyi nyilasvezér ott elhangzott egyórás beszédét hosszabban ismertették. Szerinte a világ mostani helyzetének a zsidók az okai, akik minden államot, és államférfit sakkfiguraként mozgatnak. „A zsidók fejét azért nem verik be, mert az ártana a mozgalomnak.”114 Tiltakozott az ellen, hogy a hadseregbe zsidókat sorozzanak be. Inkább csináljanak számukra eg\' idegenlégiót, amelyben csak zsidók és cigányok legyenek.115

A gyűlés végén újra felszólították a párthíveket, hogy csak keresztény kereskedőktől vásároljanak (természetesen a névsort is felolvasták). Ezt a mozgalmat, ami visszanyúlik még a válság idejére,116 1934 karácsonyától a német példa nyomán a Nemzet S%ava kívánta lendületesebbé tenni. A helyi tudósítások azonban csak 1939 februárjától szóltak arról, hogy

112 Festetics beszédében elsősorban Eckhardt Tibor kisgazdavezért támadta, számon kérve rajta, hogy miért nem a kormánypárt tagja. A kisgazdákat olyan erőnek ítélte, ami a szétesés irányába tart, nyilván így kívánta befolyását is növelni vidéken. Bár Vas megyében a jelzett pártnak nem volt nagy támogatása. Elhibázottnak vélte a választójogi konferenciát és kitartott a titkosság programja mellett. Természetesen jobboldali nemzetmentő szerepben pózolt, hirdetvén, hogy a kormány a vörösök karjaiba hajtja az ifjúságot. Pártjának céljait az alábbiakban jelölte meg. Lajstromos községenkénti, titkos választójog bevezetése, nehogy megerősödjön a vidéki templomtorony politikája. Földhöz kell juttatni a néprétegeket, ezáltal enyhíteni a gazdasági különbségeket. Meg kell fékezni az uzsorakamat elburjánzását. Sietni kell a telepítéssel, és le kell térni az aranyalapról a gazdaság hatékonysága érdekében. Njagatmagyarország, 1937. január 4. 1. Nemzet Szava, 1937. január 3. 5.

1,3MagyarNemzetiszpcialista, 1937. január 3. Nyugatmagyarország, 1937. január 4. 1.

114 Mayer jóstehetségét is megcsillantotta, amikor közölte „mi előre tudtuk, hogy Ferenc Ferdinándot meggyilkolják, és hogy Edward lemond a koronáról.” Kifogásolta, hogy számtalan kritikusa van a mozgalomnak. Nyugatmagyarország, 1937. január 4. 1.

Nyugatmagyarország, 1937. január 4. 1. Mayer valóban az a tulajdonképpen ritka személy, aki 1944 áprilisában is, amikor a pártja - Magyar Nemzetiszocialista Párt — számára megszerezték a Dunántúli Naplót, régi elveit adhatta elő: vagyonától megfosztani a zsidóságot és területileg szegregálni. Csak akkor ott ez már kormányprogramként működött. Dunántúli Napló, 1944. április 15. 1.

116 Vége a tréfának! Összetartás (Katolikus gazdasági és társadalmi szerv') 1931. 3. sz. 1.

194