Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)

Katona Attila: Őrségváltás után rendszerváltás előtt. Az antiszemitizmus megjelenési formái a vasi megyeszékhelyen 1936 és 1938 között

gyár nemzeti összeolvadás nagy munkájában (azt) a legerőteljesebben támogassa.”60

A zsidókérdésben továbbra is az óvatosság jellemezte a megyei közgyűlést. A szerén)? bizakodó hang két vélekedésre épült, a lakosság hagyományos mérsékletére és a kormány magatartására. „Mélységes meggyőződésem, — hirdette májusban az új főispán — hogy elsősorban a vasmegyei falvaknak józan és értelmes népe az, amely a kellő értékre szállítja le a politikailag nem iskolázott egyének felelőtlen és be nem váltható ígérgetéseit és mélységes a meggyőződésem, hogy azok az intézkedések, melyekkel az Imrédy kormány jön, maradéktalanul biztosítani fogják ebben az országban a rendet és fegyelmet, amelyre a polgáraitól oly nagy áldozatokat váró és kívánó harcban múlhatatlanul szükség van.”61 A beszédből kiérződött a remény, de a félelem is. Megbillent a kényes politikai egyensúly, a kormánypolidka antiszemita fordulata felerősítheti a lakosság zsidóellenes magatartását, ami végül is az ország felforgatásához vezet.

A nyugalom érdekében a későbbiekben a közgyűléseken — Bezerédj István javaslatára — már elkerülték az általános vitát. Ez mutatta, hogy az érdemi politizálás kiszorult a vármegye falai közül a párthelyiségekbe és az utcai népgyűlésekre, ahol nemcsak a hang tűnt harsányabbnak, hanem az indulat is. A vitatható módszer, - kényes dologról való hallgatás — rövidtávon bevált. A nézetek konfrontációjának hiánya azonban utóbb megbosszulta magát. Nem lettek világosak a határvonalak és nem látszódott a végső következmény sem. Úgy tűnik, hogy a megyei politika szintjén jól zárt az áradat elleni retesz, talán még a Darányi kormány fordulata után is. Igaz ezzel párhuzamosan a pártpolitikai klubokban kicsit szabadabb légkör uralkodott. Bár ott is arról beszélt Szűcs István főispán, hogy a zsidókérdést „értékrombolás és a gazdasági egyensúly megbolygatása nélkül”62 kell megoldani.

A politizálás, és a politikai értékrend népszerűsítésének másik tradicionális fórumát a sajtó jelentette. Természetesen csak a helyi médiumokkal foglalkozunk, amelynek tudatformáló hatása talán fontosabb,

60 Uo. 1938. február 21. VaML Vasvármegye Törvényhatósági Bizottsága közgyűlési jegyzőkönyve, 1938. február 29.2768/1938. sz.

61 VaML Vasvármegye Törvényhatósági Bizottsága közgyűlési jegyzőkönyve. 1938. május 16.

62 Vanúrmegye, 1938. április 12. 2.

184