Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)

Paksy Zoltán: A nyilaskeresztes mozgalom tevékenysége és társadalmi bázisa a Dunántúlon 1932 és 1935 között

hány környező, kisebb községben jutottak be a képviselőtestületekbe.80 A Veszprém és Fejér megyékben lévő falvak közül sok már egyöntetűen a nyilasokat támogatta, Fejér megyében például 1934-ben 2438 párttagot regisztráltak.81 Annak ellenére azonban, hogy gyakorlatilag már teljes községek voltak nyilas szimpatizánsok, Fejér megyében egyetlen faluban sem sikerült az 1934-es községi választásokon a községi képviselői helyek többségét megszerezni. Tolna megyében Gyönk, Udvari és Szaka- dát települések környéke lett a nyilasok által leginkább megszervezett terület. A legeredményesebbnek azonban Zala megyében bizonyultak. Az 1934 novemberében zajló községi választások során a zalaegerszegi járás területén 27 község képviselőtestületébe vagy elöljáróságába jutottak be nyilas jelöltek, ezen belül 8 községben 50 százalékban vagy azt meghaladó arányban.82 Az ugyanekkor lebonyolított törvényhatósági bizottsági választás pedig megyei szerepükről és befolyásukról tudósít: itt a választott tagok 13,6 százaléka, a póttagoknak pedig a 28,4 százaléka került ki a Nemzeti Szocialista Magyar Földműves és Munkáspárt delegáltjai közül.83

A nyilas pártok szervezetei tehát 1934-ben Fejér, Győr, Veszprém és Zala megyék nagyobb részén, egyszerre több járásban, Somogybán Marcali környékén, Tolna megyében Gyönk régiójában, Vas megyében pedig Vasvár környékén jöttek létre és működtek intenzíven. Ezekben a szervezetekben az aktív párttagok létszáma 1935-ben már a tízezres számot is meghaladhatta. A legnagyobb taglétszám és a legszervezettebb csoport Zala megyében tevékenykedett, ahol már 1933 elején megindult a nyilas szervezkedés. Az alispán 1933. április 24-én kelt rendeletében hívta fel első ízben a hatóságok figyelmét a „horogkeresztesek” magatartására, amellyel szemben „az állam és társadalom rendjét, s általában a közrendet feltétlenül meg kell védeni.”84 Érdemes tehát itt megvizsgálni a mozgalom vezetőinek társadalmi helyzetét, ez ugyanis választ adhat

80 Me^őfóld, 1934. november 18. A lap szerint a nyilasok a térségben összesen 1790, míg a kormánypárt jelöltjei 431 szavazatot kaptak.

81 Farkas Gábor: Politikai viszonyok Fejér megyében a két világháború köpött. Akadémiai, 1982. (Farkas 1982.) 174. Nyilas község volt Igar, Vereb, Velence, Seregélyes, stb.

82 Vonyó 2001. 153. A kétezer lakosú Nemesapáti község elöljáróságának például valamennyi tagja nyilas volt.

88 Uo. 154.

84ZML Zala vármegye alispánjának elnöki iratai, 48/1933. illetve főispáni elnöki ir. 43/1933.

126