Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)

Paksy Zoltán: A nyilaskeresztes mozgalom tevékenysége és társadalmi bázisa a Dunántúlon 1932 és 1935 között

ügyvéd, a Somogy megyeit Marcali központtal Erdős János erdőmérnök, a Vas megyeit dr. Kausz Gyula ügyvéd, a budapestit pedig Pászty János postaműszaki tanácsos, budapesti törvényhatósági bizottsági tag töltötte be. A főkerület-vezetők mellett egy-egy propaganda-főnök is dolgozott, aki a szervezéssel és a pártpropagandával foglalkozott. Ezeket a feladatköröket is minden esetben tanult, általában diplomás személyek látták el.36 Már a kezdetektől szerveztek rohamcsapatokat is, melyeket élgárdának neveztek, ide csak a legrátermettebb és leghűségesebb - katonai szolgálatát letöltött — párttagok kerülhettek be. Az élgárdák egyik legfontosabb feladata a rendfenntartás volt, különösen a pártgyűlések és egyéb politikai események, rendezvények alkalmával. Az élgárdákat a budapesti élgárdaparancsnok felügyelte, ezt a pozíciót Barcsay Árpád nyugalmazott csendőr alezredes töltötte be, aki korábban Böszörmény mellett is hasonló funkcióban tevékenykedett. A párttagok hivatalos köszönése a „bátorság” felkiáltás volt. A párt ismerte és tudatosan felhasználta a német náci párt működésének elveit és gyakorlatát. így például dr. Jandl Lajos „országos főszervező” több ízben járt Németországban, tanulmányúton.37

Érdekes kérdés, hogy milyen anyagi háttér segítségével sikerült megindítani a pártszervezést. Szüts Iván egy későbbi cikkében egyértelműen kijelentette, hogy a mozgalom megindítását „majdnem kizárólagosan az a jelentős felajánlás képezte, amit lovag Fehrentheil Tibor, a nagyobb mozgalom első országos szervezési főnöke tett.”38 Kiderült azonban az is, hogy a párt megalakulása után felvette a kapcsolatot a német náci párttal, amelytől anyagi segítséget kapott. Meskó 1933. április 1-én ugyanis Németországban járt, ahol különböző náci vezetők fogadták. A pártvezér célja a német erkölcsi és anyagi támogatás biztosítása volt. A későbbiekben azonban éppen ez lett az egyik eleme a vezérek között felszínre kerülő ellentétnek is, Festetics Sándor ugyanis ellenezte a német pénzügyi támogatást, melyet Meskó gyakorlatilag egy személyben felügyelt.39 Festetics, bár természetesen magánvagyonából komoly összege36 A zalai propagandafőnök például dr. Helmeczy István bölcsészdoktori végzettségű, állástalan középiskolai tanár volt.

37 Aíe^öfd/d, 1934. április 29.

38 Me^őfóld, 1934. október 28. és november 4. A Magyar Nemzeti Szocialista mozgalom keletkezésének igaz története.

39 MOL BM. rés. 1934-7-2004 (2140.) A jelentés 60 ezer pengős összeget említ, kapcsolattartó személyként pedig a budapesti német birodalmi iskola egyik tanárát nevezte

114