Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)

Paksy Zoltán: A nyilaskeresztes mozgalom tevékenysége és társadalmi bázisa a Dunántúlon 1932 és 1935 között

lalkozik. A kérdést tárgyaló monográfiák meglehetősen régi keletűek,4 az újabb kutatások pedig szinte kizárólag csak a Szálasi Ferenc által alapított és vezetett hungarista mozgalom történetére koncentrálnak.5 Különösen feltűnő az is, hogy átfogóan e szélsőséges pártok társadalmi bázisával sem foglalkozott eddig érdemben egyetlen újabb keletű feldolgozás sem. Az alábbiakban kísérletet teszünk a Böszörmény-féle kaszáskeresztes szervezkedéssel párhuzamosan zajló, 1932-ben alapított nyilaskeresztes mozgalom tevékenységének bemutatására, valamint társadalmi bázisának körülhatárolására, annak legjobban megszervezett régiójában, a Dunántúlon. A téma jelentőségét az adja, hogy adataink cáfolják azokat a megállapításokat, amelvek Böszörmény mozgalmát tartják jelentősebbnek, e pártok tevékenységét pedig marginálisnak.6

A párts^erve^és kezdete (1932-1934)

A magát német mintára nemzeti szocialistának nevező szervezkedés Magyarországon igazán akkor vett nagy lendületet, amikor 1932. június 16-án Meskó Zoltán kormánypárti képviselő bejelentette az országgyűlésben a Nemzeti Szocialista Magyar Földműves és Munkáspárt megalapítását, és ismertette programját.7 A pártalapító Meskó mögött ekkor már komoly politikai múlt állt. Az eredetileg katonatiszt végzettségű politikus 1917-ben került be a parlamentbe a keceli választókerületből, Apponyi- párti programmal. Az 1918-as őszirózsás forradalom után az új kormány Baja város főispánjává nevezte ki, ezt a tisztét a szerb megszállásig tarthatta meg. 1920-ban a Friedrich-kormány államtitkára lett, a Nagyatádi4 Szakács 1963., Lackó 1966.

5 Sipos 1997., Ungváry Krisztián: Szálasi Ferenc In: Trianon és a magfar politikai gondolkodás 1920-1953. Szerk. Romsics Ignác, Budapest, 1998. A Rubicon 2004/11. Kik voltak a nyilasok? c. tematikus száma is ezt az időszakot érinti a legkisebb terjedelemben.

'’Hasonló következtetésre jut: Vonyó József: Meskó pártja Zalában. Adatok a nyilasok Zala megyei szerepéről és társadalmi bázisáról 1933-1935. (Vonyó 2001.) In: Vonyó József: Gömbös Gyula és a jobboldali radikalizmus. Pro Pannonia, Pécs 2001. 160.

1 Az 1931. éri július hó IH-ára hirdetett országgyűlés nyomtatványai. Képviselőházi Napló (KN 1931-1935) 10. kötet, 31-34. Továbbá: A Nemzeti Szocialista Földműves és Munkáspárt kiáltványa és programja. In: Magyarországi pártprogramok 1919-1944. Szerk. Gergely Jenő - Glatz Ferenc - Pölöskei Ferenc, Budapest 2003. (Pártprogramok 2003.) 268-273. Lásd még: Pesti Újság, 1932. június 17. (különszám)

107