Szentgyörgyvölgytől Kehidáig. A zalai falvak történetének levéltári forrásai (Zalaegerszeg, 2001)

Kiss Gábor: A község-történetírás eredményei és sajátosságai Zala megyében

maradt,10 Zalaegerszegnek pedig nincs a szó szoros értelmében vett monográfiája, csak több tanulmánykötete — ennek okát a településfejlődés sajátos voltában lehet feltalálni. E monográfiák — Hévíz és Zalaszent- grót kivételével — szintén az elmúlt évtizedben születtek.

A község-történetíráshoz 1929-ben nagy jelentőségű alapmű jelent meg: Holub József „Zala megye története a középkorban” című munkája.11 Ez a megyei és egyházi közigazgatás történetét tartalmazza az önálló magyar királyság megszűnéséig (1526) terjedő időszakban. Holub József több publikációja mellett készített egy, sajnos csak kéziratban használható művet is: Zala megye községeinek történetét, szintén a mohácsi csata idejéig feldolgozva.12 Ez a két munka valóban jó alap a községek középkori történetének megírásához.

A történeti kutatások mellett jelentős régészed, néprajzi és nyelvészeti, nyelvtörténeti kutatások folytak a megyében. Elegendő itt csak Jankó János, Gönczi Ferenc, Sebestyén Gyula néprajzosok nevét említeni, vagy Pais Dezsőt, a helynévfejtőt, a régészek közül Lipp Vilmost, Römer Florist, Darnay Kálmánt, később Fehér Gézát, Cs. Soós Ágnest, akiket azután újabb, nagyon sokat dolgozó tudósok követtek, mint pl. Tóth János, Fülöp István, Szentmihályi Imre, Kerecsényi Edit, Ördög Ferenc, Németh József, Degré Alajos, Simonffy Emil és még sokan mások az ifjabb generációkból. Nekik is köszönhető, hogy a II. világháború utáni évtizedek sokkját lerázva, az 1960-as évektől kezdve új lendületet kapott Zala megye történetének kutatása, és óriási mennyiségű szakirodalom gyűlt össze a könyvtárak polcain. Hatalmas, bár torzóban maradt vállalkozás volt az elmúlt évtizedekben a „Zala Megye Helytörténeti Lexikona” elkészítésének kísérlete. Ennek főszerkesztésére Kovacsics József vállalkozott, azonban, mint ismeretes, a mű nyomtatott változata sohasem készült el, csak a „Keszthely és környéke” című alfejezet, mely 1991-ben jelent meg Budapesten. Zala megye egykori, 1946-ban és 1950- ben elcsatolt községeinek története a Veszprém megyei helytörténeti lexikonban olvasható.13 Az anyaggyűjtés többi, kiadatlan kézirata és cédulája a Zala Megyei Levéltárban található, és alapvető forrása községeink történetének, egészen az 1960-as évek végéig. Számos fontos segédlet jelent még meg az idők során — pl. Zala megye földrajzi nevei két kötetben,14 és 1974-ben elindult a megye történetírásának legnagyobb vállalkozása, a „Zalai Gyűjtemény” című kiadványsorozat is. Később

71