Szentgyörgyvölgytől Kehidáig. A zalai falvak történetének levéltári forrásai (Zalaegerszeg, 2001)

Kiss Gábor: A község-történetírás eredményei és sajátosságai Zala megyében

múzeumi szakemberek — de a szakszerűség a múzeum munkatársai által mindenképpen biztosítva van. A csesztregi tanulmánykötethez csatlakozva 1999-ben megjelent az iskola története is.17 Ezt a sorozatot mindenképpen folytatni kellene!

Ugyancsak szakemberek készítik a Száz Magyar Falu Könyvesháza sorozatban az országos szerkesztőbizottság által kiválasztott zalai községek monográfiáit. A hat tervezett kötetből eddig három, Söjtör, Egervár és Kehida készült el,18 megjelenés előtt áll Zalavár, és előkészületben van Szentgyörgyvölgy valamint Lovászi története.

Lenti és környéke múltjának rendkívül szorgalmas kutatója Tantalics Béla, nyugalmazott pedagógus. A már említett Lenti történetén kívül, 1993-ban Kerkaszentkirály, 1997-ben Zalaszombatfa és Szíjártóháza, 2000-ben Rédics történetét készítette el. Munkássága nyomán sokkal többet tudunk ennek az archaikus, elzárt hetési vidéknek az életéről.19

Nagyon igényes és jól szerkesztett munka Balatongyörök története — a község vezetése szakemberekre bízta a mű elkészítését (Molnár András szerkesztette), amit másnak is csak ajánlani lehet.20 Ezzel ugyanis ki lehet kerülni a szerkesztés egyenetlenségeit, a forráskezelés bizonytalanságait. Természetesen a helyi szerzők is nagyon szép munkákat tehetnek le az asztalra, ha igénybe veszik a szakemberek segítségét (és figyelembe is veszik azok véleményét). így született meg a rendszerváltozás körük időben az első falumonográfia, Goór Zoltán „Tornyiszentmiklós története” című kötete a Zala Megyei Levéltár közreműködésével.21 Később napvilágot látott Bicsák Istvánné Szegedi Irén „Salomvár” című műve,22 Gőcze Rezső könyve „Zalaszentbalázs és vidéke” címmel,23 vagy Varga Gézáné „Fejezetek Muraszemenye történetéből”24 című munkája, továbbá Molnár László Csömödér és Páka történetével foglalkozó két kis tanulmánykötete25 — ezek megjelentetését többnyire a Zala megyei múzeumok támogatták.

Nagyon fontos az a kapcsolat is, mely az elszármazottakat fűzi szülőföldjükhöz, és arra ösztönzi őket, hogy foglalkozzanak szülőfalujuk történetével. Zsiga Tibor így készítette el a szegek vidékéhez tartozó, de önálló településsé csak az újkorban váló Csonkahegyhát történetét,26 Ferencz Győző Zalaszentmihály történelmi vázlatát,27 Palaczki Ferenc pedig Vonyarcvashegy történetét.28 Vági Józsefné Paizs Gabriella és Schandl Piroska két részletben írták meg Szentpéterúr históriáját29 Pe73