Szentgyörgyvölgytől Kehidáig. A zalai falvak történetének levéltári forrásai (Zalaegerszeg, 2001)
Dominkovits Péter: Zalai községtörténeti források a Magyar Országos Levéltárban (Családi és uradalmi iratok)
DOMINKOVITS PÉTER: Zalai községtörténeti források a Magyar Országos Levéltárban (Családi és uradalmi iratok) Kutatóként bízvást állítható: Zala vármegye azon történeti törvényhatóságok között van, amelyeknek a 16—17. századra nézve szerény, ám a 18. századot illetően már csodálatosan bőséges vármegyei iratanyagát nemcsak helyi családi levéltárak (pl. Farkas, Skublics család) archívumai egészítik ki, hanem a Magyar Országos Levéltár több szekciójában is gazdag főnemesi és birtokos nemesi levéltárak állnak a vármegye település- és társadalomtörténetét, történeti etnográfiai problémáit kutatók rendelkezésére. Az alábbi előadás — egy gyakorló kutató látószögéből — az ilyen irányú forrásfeltárásokhoz, adatgyűjtésekhez kíván segítséget nyújtani. Természetes, miképpen sem a szövegben említésre kerülő fő- és birtokos nemesi levéltárak köre nem jelentheti a Magyar Országos Levéltárban őrzött, Zala vármegyére vonatkozó iratanyagot tartalmazó családi levéltárak egészét, úgy a bemutatott forrástípusok sora sem a teljesség igényével készült. Mind a családi levéltárak, mind a forrástípusok, mind pedig a példák, illetve az egyes súlypontok esetében vitathatatlan a kiválasztás szubjektivitása, de tán e dolgozat így is hasznos információkkal szolgálhat a településtörténeti kutatások elkezdésekor.1 A főnemesi és birtokos nemesi levéltárakról A családi levéltárak rendszere, iratanyaga alapvetően különbözik a vármegyei, mezővárosi, szabad királyi városi, központi kormányszék! iratanyagoktól. Azokban egyaránt súlypontosan szerepel az adott birtokos családra, annak rokonsági rendszerére, egyes tagjainak közhivatali és politikai szerepére, valamint a család egyetemének, illetve az egyes családtagoknak a birtokaira, a birtokok igazgatására, az ott élő adózó népes50
