Szentgyörgyvölgytől Kehidáig. A zalai falvak történetének levéltári forrásai (Zalaegerszeg, 2001)

Káli Csaba: A községtörténet 20. századi forrásai a Zalai Megyei Levéltárban

vid) történeti, földrajzi adatokat közöltek, néhol térképvázlatot is csatoltak mellékletként. II. A község szervezete, beosztása, közérdekű viszonyai, amely a közigazgatásról ad helyzetképet. III. Közművelődési viszonyok: oktatásügy, vallás, kulturális lehetőségek. IV. Forgalmi és gazdasági viszonyok: földművelés, ipar, kereskedelem, közlekedés. V. A község vagyoni és háztartási helyzete. A VI. számú kérdőpont a település jövőre vonatkozó terveit tudakolta.

A járások iratanyaga — elvileg — megkerülhetetlen forrása egy adott község történetének. Az 1950 előtti zalai járási főszolgabírói (1945-től főjegyzői) iratállomány az esetek nagyobb részében meglehetősen töredékes állapotában maradt fenn. A legnagyobb területi kiterjedésében 14 járást számláló megyében csak a pacsai, és a keszthelyi járások főszolga- bíróságának iratanyaga tekinthető hellyel-közzel teljesnek, a többié ennél jóval, nagyságrendekkel kevesebb. A tanácskorszak járási iratai nagyobbrészt hiánytalanul fellelhetők, ez esetben viszont az időnkénti rendezetlenség okozhat a kutatónak nehézséget. Az említett problémák miatt azt tanácsoljuk, a járási anyagot csak akkor vegyük kézbe, ha a községi iratok nincsenek meg vagy erősen hiányosak. Ha a településünk szempontjából mind a két irategyüttes teljes, felesleges mindkettőt átnézni, hiszen a tükröződések miatt a járási iratokban ugyanazt fogjuk találni, mint a községi (körjegyzőségi) iratoknál.

A sikertelen politikai rendszerváltásokban bővelkedő magyar 20. század — többször sajnálatosan — gazdag forrásai közé tartoznak a különböző szintű jogszolgáltatási iratok. Ezeket jellegüknél fogva - főként a megtorlás kapcsán keletkezetteket — mindig erős kritikával kell kezelnünk, ami sokszor igaz a puszta tényekre, de még inkább azok minősítésére, hivatalos megítélésére. A közigazgatási és egyéb más írott források elégtelensége, vagy teljes hiánya miatt az 1919-es Tanácsköztársasággal összefüggő helyi események rendszerint a megtorlás során keletkezett periratokból ismerhetők meg. A kommünnel összefüggő ügyek aktáit különválasztották a korabeli törvényszékek anyagaitól, így azok egy különálló, teljesen kompakt irategyüttest képeznek a Zala Megyei Levéltárban. Mivel a bírósági ügyek elég jól visszatükröződtek az ügyészségi iratokban, ezért az sem zavaró, hogy egyes esetekben a bírósági, míg más esetekben csak az ügyészségi példányok állnak rendelkezésünkre. Egy ilyen büntetőperes dossziéban nyilván az ítélethirdetés dokumentumai a

45