Zalai Millennium. Szemelvények Zala megye múltjából (Zalaegerszeg, 2000)
Polgári közigazgatás Zala megyében
Az alispánt távolléte esetén a jegyző helyettesítette, ezenkívül ő vezette a közgyűlési jegyzőkönyveket, fogalmazta meg a határozatokat és jelentéseket. A tiszti ügyész a megye jogtanácsosa, az árvaszéki elnök az árvák és gondnokoltak javainak felügyelője, érdekeinek képviselője, a levél- tárnok a megye levéltárának kezelője, a számvevő pedig a megye vagyonának legfőbb gondviselője volt. Az utóbbi készítette el a költségvetést és ellenőrizte a számadásokat. A mérnök vezette a megyei középítkezéseket, az út- és hídépítéseket, de az árvízvédelem megszervezéséről is neki kellett gondoskodnia. A főorvos hatáskörébe általában véve a közegészségüggyel kapcsolatos intézkedések, feladatok tartoztak. A járások igazgatását, az azok élére megválasztott szolgabírák irányították. Helyi szinten ők foganatosították a megyei határozatokat, s a járásuk- beli községek felett közvetlen felügyeletet gyakoroltak. Zala megye akkon területe 1872-ben tapolcai, sümegi, szentgróti, pacsai, kanizsai, keszthelyi, egerszegi, letenyei, baksai, lendvai, Csáktornyái és perlaki székhellyel 12 járásra tagolódott. Ez a beosztás 1878. január 1-jéig maradt érvényben. Ekkor a baksai, szentgróü, letenyei járást megszüntették, a novait pedig létrehozták. A túl terjedelmes lendvai és kanizsai járások miatt 1879. január 1-jétől újból visszaállították a letenyei járást, ezt követően pedig 1887- től a szentgrótit. 1908. január 1-jétől jött létre a balatonfüredi járás, amit a tapolcai járás ugyancsak nagy kiterjedése tett szükségessé. A járások általában több községet magukba foglaló körjegyzőségekre oszlottak, amelyek élén a körjegyző állt. Az óriási kiterjedésű megyében valójában mindig sok gondot okozott az „igazságos” közigazgatási beosztás megvalósítása. Valamelyik falu biztosan mindig sérelmezte hovatartozását. Ennélfogva a körjegyzőségek határai is többször módosultak. A járások és jegyzőségek határainak gyakori változása ellenére a kiegyezés után létrehozott közigazgatási rendszer alapvető struktúrája és legfontosabb intézményei lényegében 1945-ig fennmaradtak. A megyei ön- kormányzat korabeli újjászervezését a polgári közigazgatásra való áttérés egyik legfontosabb lépésének tekinthetjük. (F. I.) 97
