Zalai Millennium. Szemelvények Zala megye múltjából (Zalaegerszeg, 2000)

Piacok, vásárok, sokadalmak a középkori Zalában

nalak metszéspontjai, átkelők a folyókon mind-mind kínálták a lehetséges színhelyet a vándorló kalmárok áruinak cseréjére. Később ezek a természet által kialakult helyszínek kiegészültek az ispáni székhelyekkel, várakkal, egyházi központokkal, további sokadalmak színhelyeivel.

Üzletek, kereskedők és vásárlók egy középkori városban

A középkori Zalából az első vásárokkal kapcsolatos adatok perekről szólnak. 1275-ben IV. László király megparancsolta Olivér ispánnak, hogy a korábban a Csütörtökhely nevű helyen csütörtöki napon tartott vásárt, amit erőszakosan áthelyezett a saját falujába, helyezze vissza szokásos helyére. 1327-ben ismét a csütörtöki hetivásár miatt perlekedtek, a rezneki nemesek panaszolták el, hogy Salamon ispán és fiai a szóban forgó vásárt elfoglalták és áttették saját birtokukra. Salamon ispánék ezt tagadták és arra hivatkoztak, hogy a szombatonkénti hetivásárt Károly Róbert engedélyezte nekik érdemeik fejében. A következő évben már szombati napon tartott hetivásárról értesülünk Salomváron. Nagy Lajos király 1346. január 12-én kiadott oklevele pedig megújítja a Végeden — a mai Zalavégen — hetente csütörtöki napon tartott vásár jogát, mert ezt a kiváltságot a Sitkéi család, a falu földesurai már Károly Róbert királytól megkapták, de a vásár az utóbbi években elvesztette a jelentőségét.

8