Zalai Millennium. Szemelvények Zala megye múltjából (Zalaegerszeg, 2000)

Széchenyi és a zalai könyvtárépítők

Zalai Millennium 23. SZÉCHENYI ÉS A ZALAI KÖNYVTÁRÉPÍTŐK Közismert, hogy Széchenyi István gróf 1825 novemberében birtokainak egyévi jövedelmét ajánlotta fel a nemzeti szellem és nyelv felvirágoztatása érdekében a pozsonyi országgyűlésen. Felajánlását 1826 márciusában írás­ban is megerősítette, ill. pontosította: kötelezte magát, hogy kb. hatvan­ezer forintos jövedelmének kamatait évente be fogja fizetni a létesítendő Magyar Tudós Társaság pénztárába. Széchenyi lelkesítő példája nyomán Keszthely földesura, Festetics Lász­ló gróf is jelentős összeget, tízezer forintot áldozott a tudományos aka­démia javára. Festetics emellett országos mozgalmat kívánt in­dítani, hogy a vármegyék hoz­zanak létre nemzeti könyvtá­rakat a „hagai tudománybeli csino- sodás” elősegítése érdekében. 1825 decemberében Somogy és Sopron, 1826 márciusában pedig Vas és Zala megye kö­zönségének támogatását kérte. „Hazánknak dísge és boldogsága is megkívánja, hogy abban a tudomá­nyok teljesítessenek, és a% evégre szolgáló intésetek egen esgköglésbe vetessenek. Egén módok kögül ki­váltképpen célirányos ag ha a ju­risdictioknál ['örvényhatóságoknál], úgymint a nemes vármegyékben és sgabad királyi városokban minde­nütt egy nemgeti könyvtár állíttat­nék fel” — olvashatjuk Festetics Zala megyéhez írott levelében. Festetics ebben a létesítendő zalai könyvtár számára kétezer ezüstforintot ajánlott fel, csupán azt kötötte ki, hogy ado­mányából a ,,magyar törvényt, históriát vág nyelvet” tárgyaló könyveket és kéz­74 Széchenyi István gróf

Next

/
Oldalképek
Tartalom