Zalai Millennium. Szemelvények Zala megye múltjából (Zalaegerszeg, 2000)
A "bűnős" cifraszűr
Zalai Millennium 22. A „BŰNÖS” CIFRASZŰR A reformkori megyehatóságok nem nézték jó szemmel, sőt kifejezetten tiltották és büntették a díszes cifraszűr készítését és viselését. Álláspontjuk szerint a szűrposztóból készült, és szegéssel, rátétekkel, valamint hímzéssel díszített cifraszűrök a bűnözés terjedését segítették elő. A cifraszűr viselését leginkább kedvelő juhász-, pásztor- vágj7 kanászlegények szemében e ruhadarab rangot, tekintélyt jelentett, és gyakran semmitől sem riadtak vissza, hogy hozzájuthassanak. Szerény jövedelmükhöz képest a cifraszűr aránytalanul drága volt. Tisztességes úton ritkán lehetett hozzájutni, ezért nem egyszer loptak, raboltak, sőt gyilkoltak is érte. 1827 júniusában történt, hogy két, lopott lovak ügyében nyomozó pandúr betért a budafai kocsmába. A kocsmában ott italozott, és cifraszűrével kérkedett egy helybeli kisnemes, a 24 esztendős Tornyos József. Amikor a pandúrok figyelmeztették a cifraszűr viselésének tilalmára, és el akarták tőle venni kedvenc ruhadarabját, Tornyos „fertelmes káromkodással” fenyegette meg őket, hogy ő bizony leszúrja azt, aki hozzányúl a cifraszűréhez. A pandúrok jelentették az esetet a vármegyének, a hatóság pedig rögvest intézkedett: a tanúk kihallgatása után vádemelési javaslatot kért az ügyészi hivataltól. A főügyész az egyik tiszteletbeli tiszti alügyészre, a fiatal Deák Ferencre osztotta e munkát. Mivel a hivatal malmai akkoriban még lassabban őröltek, Deák ügyészi véleményét— gyakorlatilag vádindítványát — csak 1829 januárjában terjesztették elő a megyegyűlésen. Deák álláspontja ez ügyben a következő volt: ,Megyénkben a cifras^ű- rök viselése legnagyobb, sőt talán egyedül való ágát teszi a köznép, de különösen a pásztorok ártalmas fényűzésének. Elhatalmazptt ez már annyira, hogy a szegényebb sorsúak Reformkori cifraszűr 71
