Zalai Millennium. Szemelvények Zala megye múltjából (Zalaegerszeg, 2000)

Tűzvész Sümegen 1779-ben

Viszonylag nagy hányadot tesznek ki a kereskedők és iparosok mesterségéhez kapcsolódó szerszámai, nyersanyagai, illetve kész portékáiban szenvedett károk. Összességében ez 29.268 Ft-ot tett ki. Ez a summa 41 iparos és kereskedő közt oszlott meg. A házakat ért és a mesterségben! károk az összes veszteség mintegy 75 %-át tették ki. A fennmaradó 25 %-nyi érték a házak bútorzatában, használati tárgyakban, ruhaneműkben, élelmiszerekben, gazdasági eszközökben és háziállatokban bekövetkezett pusztulást jelentette.

A sümegiek, káruk enyhítésére segítségért folyamodtak az uralkodóhoz, aki e kérvényre 750 Ft-nyi segélyt ki is utalt számukra. Ezt a pénzt azonban a károsultak sohasem kapták meg, mert a városi magistratus nem tudni mire, elköltötte. S mint e miatti panaszukban írják, hogy a tűzvész után nem haltak éhen, azt csak a ferences atyáknak és két helybéli zsidónak köszönhetik, akik négy héten át napi két szekér kenyérrel táplálták őket. Panaszolják továbbá, hogy a földesuruk, a veszprémi püspök ,„rem nem könyörületes, sem nem együttérző velük ",

A városi magisztrátus, a vármegye és a földesúr az ismétlődő tűzvész ellenére a következő időkben sem tette meg a szükséges óvintézkedéseket. Nem szabályozták az építkezések módját, nem gondoskodtak az esetleges gyulladások meggátlására, illetve tüzek oltására szükséges kellő mennyiségű eszközről.

A vármegye még a tűzvészt megelőző évben, a Helytartó Tanács utasítására összeíratta az egyes településeken a tűzoltásra szolgáló eszközöket. Eszerint ekkor Sümegen víz tárolására 6 nagyobb edény (talán hordó?) állt rendelkezésre, valamint 6 szekér, 20 létra, 12 vashorgony, amelyek a kutakból való víz húzásához kellett, 6 vödör, 12 kapa és 6 lámpa képezte a teljes felszerelést. 1779 májusában Sümegen „Omnia Instrumenta sub combusta , vagyis minden elpusztult, semmiféle felszerelésük nem volt.

(K. I.)

43