Zalai Millennium. Szemelvények Zala megye múltjából (Zalaegerszeg, 2000)
Rablólk, gyújtogatók, hatalmaskodók a középkorban
Zalai Millennium 5. RABLÓK, GYÚJTOGATOK, HATALMASKODÓK A KÖZÉPKORBAN 1526-ban a tragikus mohácsi csatavesztés után a magyar nemesség két királyt választott: Szapolyai Jánost és Habsburg Ferdinándot. Mindkét király igyekezett a másikat kiszorítani a hatalomból, ennek érdekében kiépítette saját kormányzati rendszerét, aminek az lett a súlyos következménye, hogy ellehetedenült a központi közigazgatás. A fenyegető török veszedelem árnyékában a két király hívei nem az ország érdekét nézték, a közös védekezés helyett egymás birtokait pusztították. Mindkét király elöljárt példával: gátlástalanul osztogatták híveiknek a másiktól elfoglalt birtokokat. Miközben a két király egymás ellen harcolt, félelmetes méreteket öltött az anarchia. Megismétlődött a magyar történelemben sajnos már jól ismert jelenség, amikor a központi hatalom gyengesége miatt az ököljog érvényesült. Szinte minden országgyűlésen születtek új törvények az erőszakos birtokfoglalások és egyéb hatalmaskodások ügyében — nem sok eredménnyel. A hatalmaskodás a feudális jogban a másik nemes ember személyének és vagyonának a megsértését jelentette. A nemesember házának erőszakos megtámadása, felgyújtása, javainak elrablása, nemesember ok nélküli megverése, fogva tartása vagy meggyilkolása mind idetartozott. A XVI. századra bővült a lajstrom, a hatalmaskodások közé számították pl. az adószedők bántalmazását, mai fogalommal élve a hivatalos személy elleni erőszakot. Y. A kor jogszokása szerint a ncmesemberek által elkövetett bűntettek az ún. királyi személyes jelenjét bíróságai elé tartoztak. Az a nemesember, akit valamilyen jogsérelerp ért, a királytól perbehívó parancsot eszközölt ki, amelyet a területileg illetékes hiteleshely — a mai közjegyzői hivatal előde — közreműködésével idézte meg az alperest. A hatalmaskodások nagy száma miatt a törvény egyre szigorodott: az esetet a 15. napra ki kellett vizsgálni és az idéző oklevelek záradékában kilátásba helyezték, hogy a bíróság akkor is érdemi határozatot fog hozni, ha a törvénybe idézett nem jelenik meg. 19
