Zalai Millennium. Szemelvények Zala megye múltjából (Zalaegerszeg, 2000)
A városkörnyékek kialakítása Zalában
A járási rendszer megszüntetésére és a városkörnyékek teljes kialakítására 1984. január 1-jétől került sor. Eddig az időpontig Zala megyében több városkörnyéket nem szerveztek, a már fennállókat sem bővítették. Mindössze annyi változás történt, hogy Bagola, Bajcsa és Mik- lósfa 1982-ben egyesült Nagykanizsával, így a városkörnyék településeinek száma 13-ra csökkent. 1984. január 1-jétől Zala megyében hat városkörnyék (zalaegerszegi, nagykanizsai, keszthelyi, lenti, zalaszentgróti), illetve városi jogú nagyközség-környék (letenyei) alakult meg. Az MSZMP Zala megyei Bizottsága szerint „a vonzásközpontok megfelelően tükrözik a megye településhálózatának sajátosságait, jól épülnek a tényleges gazdasági, ellátási, közlekedési kapcsolatokra, igazodnak az adott térség földrajzi, demográfiai, történelmi sajátosságaihoz A vonzásközpont szerepét betöltő települések és a hozzájuk tartozó községek között sokoldalú, kölcsönös kapcsolatok érvényesülnek. ” A felállított hat városkörnyék területi struktúrája nem sokban tér el az 1950-ben kialakított hat járásétól. Komolyabb kivételt mindössze a zalaszentgróti és keszthelyi városkörnyékek esetében tapasztalhatunk, mivel Keszthely és környéke Zalához való 1979-es visszacsatolása után az egyértelműen a Balaton-parti város vonzáskörzetében elhelyezkedő falvak városkörnyékébe nyertek besorolást. Felvethető az a kérdés, hogy szükség volt-e újra megnövelni a területi egységek számát, visszaállítani a letenyei és zalaszentgróti igazgatási körzetet. Egyfelől vitatható, mert sem Letenye térségi pozíciója és szerepe Nagykanizsával szemben, sem Zalaszentgróté Keszthellyel, illetve Zalaegerszeggel szemben nem erősödött, ami indokolhatta volna város- környék szervezését. Másfelől viszont az elgondolásban szerepet játszottak településhálózat-fejlesztési, ezen keresztül pedig területfejlesztési megfontolások. Mindkét település olyan vidéken helyezkedik el, ahol jelentős számú községnek nincs igazi központja, illetve túl messze található. E falvak elnéptelenedésének megakadályozását és megfelelő fejlődését segíti elő egy jelentősebb település központtá válásának támogatása. Zalaszentgrótot 1984. január l-jével várossá nyilvánították, Letenye pedig városi jogú nagyközségként szintén joggal számíthatott belátható i- dőn belül a városi címre. (F. G.) 163
