Zalai Millennium. Szemelvények Zala megye múltjából (Zalaegerszeg, 2000)
A városkörnyékek kialakítása Zalában
Zalai Millennium 52. A VÁROSKÖRNYÉKEK KIALAKÍTÁSA ZALÁBAN Magyarország középkori eredetű, hagyományos közigazgatási területi egységei a (vármegyék és a járások. Az önkormányzattal rendelkező megyerendszer napjainkig fennmaradt, a járási rendszer azonban a hatvanas évektől egyre inkább vesztett jelentőségéből, majd — egy sajátos átmeneti igazgatási formának, a városkörnyéknek adva át helyét — megszűnt. Az államszocializmus első másfél évtizedében az erős központosítás, az államosítási és társadalmasítási törekvések még rengeteg feladatot róttak a járásokra. A ’60-as évek második felétől azonban szerepük rohamosan csökkent, melyben szerepet játszott a mezőgazdaság kollektivizálásának lezárulta, az újonnan bevezetett, jóval nagyobb vállalati szabadságot biztosító gazdaságirányítási rendszer, s legfőképpen a községi tanácsok önállósága erősítésének célkitűzése. A közlekedési hálózat fejlődésével a járások száma is csökkent, mert lehetővé vált nagyobb közigazgatási területi egységek kialakítása. Először a valódi központ nélküli járásokat számolták fel, melyek településeit nem fogta össze erős kapcsolatrendszer. Ezek közé tartozott Zala megyében a letenyei (1970.), majd a zalaszentgróti járás (1979-ben, a keszthelyi járás visszakerülésével). 1971-től megszűntek a járási tanácsok, az újonnan szervezett járási hivatalok a megyei tanácsok kihelyezett szakigazgatási szerveivé váltak. A további feladatszűkülés miatt már reális célként vetődött fel a kétszintű közigazgatás megteremtése, vagyis a járási rendszer megszüntetése. A társadalmi-gazdasági viszonyok alapvető megváltozása, az urbanizáció felgyorsulása és a területfejlesztési politika előtérbe kerülése miatt folyamatosan nőtt az igény a város és vonzáskörzete egyre erősebb szálakkal összefűzött egységének összehangolt, együttes kezelésére. A járási közigazgatási szint teljes kiiktatása komoly költségvetési megtakarítást jelentett. A kétszintű közigazgatásra való áttérés lényege, hogy a községi tanácsok közvetlenül a megyei hatóságokkal érintkeznek, vagyis a járási funkciókat átveszik. A községi szervek gyengébb fejlettsége miatt azonban átmeneti időszakra szükségessé vált a fejlettebb — városi vagy egyes nagyközségi — települési tanácsok közreműködése. A járási 161
