Zalai Millennium. Szemelvények Zala megye múltjából (Zalaegerszeg, 2000)

Kultúra és oktatás Zalában az 1950-es években

pedagógusokra hárult a legtöbb feladat, rendszeres továbbképző szemináriumokon kellett részt venniük, hiszen az iskolai nevelés nem volt elég eredményes, még érezhető volt a szülői ház „klerikális hatása”.

1959-ben a megyei vezetés kijelentette, „a% értelmiség megbecsülése ma már nem szólam, hanem élő valóságEnnek némileg ellentmond az a jelentés, melyből kiderül, hogy a megye 8 középiskolájában tanító 148 pedagógusból 31 főt soroltak származása, az „ellenforradalomban ” való aktív részvétele és kijelentései miatt az ellenséges elemekhez, közülük 14 fő szerepelt operatív nyilvántartásban. Az ellenséges magatartás az alábbiakban nyilvánult meg: nacionalista eszmei áramlatok, idealista világnézet, az ifjúság befolyásolása és vallásos nevelése. Tehát ebben az időszakban, Zalában, a középiskolai tanárok 25 %-a volt állandó megfigyelés alatt.

A kultúrának szabadságra van szüksége, ezt azonban a rendszer nem biztosított, képviselőit a „nép nevében” fosztották meg attól. Az 50-es évek kontraszelekciós politikájának eredményeként, mely a munkásosztály pozíciójának megerősítését célozta, a „korábbi”értelmiség háttérbe szorult, a szakképzettséget igénylő állásokban, a pártfunkciókban egyaránt képzetlen pártmunkások voltak, a felső vezetésbe is aluliskolázott, káderszempontok szerint kiválasztott vezetők kerültek. Az egyetemi, főiskolai felvételinél előnyöket élveztek a munkás-paraszt származású gyerekek, ezzel egyidejűleg csökkent a városi középrétegek, alkalmazottak gyerekeinek aránya. A minden rétegre kiterjedő politikai bizalmatlanság tulajdonképpen az értelmiségi funkció devalválódását eredményezte.

(Cs. E.)

148