Zalai Millennium. Szemelvények Zala megye múltjából (Zalaegerszeg, 2000)

Kultúra és oktatás Zalában az 1950-es években

Zalai Millennium 47. KULTÚRA ÉS OKTATÁS ZALÁBAN AZ 1950-ES ÉVEKBEN 1948. szeptember 16-án elhangzott rádióbeszédében Révai József meg­hirdette: „A szocializmust a kultúra területén is fel kell építeni! biztosítani kell a munkásosztály vezető szerepét nemcsak a gazdasági életben, a kormányzatban, ha­nem a kultúrában és az ideológiában is. ” Az uralkodó pártelit a feltételeket „megteremtette”, hiszen 1949-re lezajlott az iskolák, könyvkiadók, mozik államosítása, az egyesületek feloszlatása, a többpárti sajtó felszámolása. A kommunista vezetés számára még egy „nagy falat” volt hátra: az egy­házak visszaszorítása, a vallásos emberek számának csökkentése, hogy a kommunista ideológia egyeduralmát érvényesíthesse. Ennek első lépése, az egyházi vezetők elleni koncepciós perek elindításával megtörtént, majd az iskolákban a fakultatív hitoktatás bevezetésével folytatódott. Később a vallásos ünnepek egy részét eltörölték, a Mikulásból így lett Télapó, a karácsonyból fenyőünnep, augusztus 20-ból, Szent István ki­rály ünnepéből alkotmány napja. Sikerült lerakni a kulturális átnevelés „alapjait”. Zala megye általános és közép iskoláiban is az úttörőmozgalom és a DISZ hirdette a marxizmus eszméit. Az 1950-es tanévre kiadott új tan­terv célkitűzése az volt, hogy az iskola „tanulóifjúságunkat "Népköztársasá­gunk öntudatos, fegyelmezett állampolgárává, a dolgozó nép hűséges fiává, a szpáa- Hymus építőjévé nevelje”. A pedagógusokra hárult az a feladat, hogy megfe­lelő világnézeti neveléssel „az iskola padjait elhagyó növendékek magas politi­kai öntudattal rendelkezzenek”, a megyei pártszervezet munkatársai pedig gyakori ellenőrzéseik során győződtek meg arról, hogy, az oktatás mar­xista-leninista szellemben folyik e. Az iskolán kívüli népművelés fontos területét megyénkben is a „kul­turális nevelőmunka új szervezeti formája”, a művelődésotthoni hálózat kié­pítése, üzemi, vállalati kultúrcsoportok megszervezése jelentette. A me­gyében 1951. augusztus 20-án már a 100. kultúrotthont avatták fel, mely­nek munkatervét a felsőbb politikai szervek előírásai alapján a követke­zőkben határozták meg: tömegoktatás, politikai oktatás, az ifjúság mate­rialista nevelése, tudományos körök munkájának kialakítása. Ezekben az években, nagy számban alakultak népitánc-csoportok, színjátszó- és báb 146

Next

/
Oldalképek
Tartalom