Zalai Millennium. Szemelvények Zala megye múltjából (Zalaegerszeg, 2000)

"A demokrácia élcsapatai": az úttörőcsapatok

Zalai Millennium 45. „A DEMOKRÁCIA ÉLCSAPATAI”: AZ ÚTTÖRŐCSAPATOK Az iskolán belüli és iskolán kívüli világnézeti nevelésre a Rákosi rend­szer nagy gondot fordított. A központi szándékok szerint a pedagógu­sok „a szgáalizgmus építésének munkásai”, akiknek haladéktalanul hozzá kellett fogni „a reakció szólamainak hatástalanításával” az ifjúság demokra­tikus neveléséhez. ,yí népi demokrácia, mely átalakította a magyar társadal­mat, új feladat elé állította a magyar nevelőt is. A jobb magyar élet kialakításában munkája nem szyoritkozfiat csupán a% iskola oktató és nevelő munkájára, hanem feladatává les\ az^ iskolán kívüli élet intenzivebb megismerése is” — olvasható a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium körlevelében. Rájuk várt az is­kolák államosításával, „a népi iskolákban is megjelenő, a demokrácia élcsapatai: a:i úttörő csapatok” megszervezése. Ahogy a rendszer egésze szovjet mintára épült, úgy az 1946-ban meg­alakult első úttörő szervezetek is — gyakorlatilag a párt gyermekszerve­zetei — a szovjet pionír és Komszomol mozgalom másolatai voltak. 1947-től az iskolákban is alakulhattak szervezetei, az ifjúsági egyesületek felszámolása után pedig az általános iskolák egyeden engedélyezett gyer­mekszervezete lett. Jelszava ,,Előre!”, indulójuk az „Ej, haj szyáll az^ ének”, célja pedig a 10-14 éves korosztály felkészítése ap ifjúkommunista életre”. A zalai iskolákban 1948-ban hozták létre a „múlthoz[ nem tapadó, abból csak a korszerű hagyományokat magáévá tevő” ifjúsági szervezeteket. ,yí mozy galom feladata, hogy úttörő pajtásainkat hazyajiságra, a magyar demokrácia és an­nak vezgre Rákosi Mátyás iránti határtalan szüreteire és odaadásra nevelje” — tudjuk meg az Úttörő Mozgalom Országos Központja tájékoztatójából. A megalakulás azonban nem volt zökkenőmentes, mert „a mozgalom ed­digi mennyiségi kiszélesedését gátolta a felekezeti, társulati és magániskolák po­litikai ellenállása”. A szervezet jelképe a vörös nyakkendő volt, melynek viselésére az országos központ utasítása szerint „minden csapat három leg­jobb tanulópárja, minden csapat legjobb őrse, minden csapat legjobb rajtanácsa ”, kapott engedélyt és általában olyan úttörő, aki felajánlását, tanulását, út­törő munkáját becsületesen, lelkiismeretesen elvégezte. Egy iskola egy csapatot alkotott, a csapaton belül osztályonként szerveződtek a rajok, a rajokból alakították „a mozgalom szilárd alapját”, az őrsöket. A városi 140

Next

/
Oldalképek
Tartalom