Zalai Millennium. Szemelvények Zala megye múltjából (Zalaegerszeg, 2000)

Egerszeg építészete az 1920-as években

emlékeztető homlokzatot is kapott az épülettömb. Közcélokat szolgált a fogoly-, majd internálótáborból 1925-ben kialakított munkásszanatórium a mai pózvai külső-kórház helyén. Ugyancsak a köz felüdülése céljából alakították ki 1929-ben a Rózsa-ligetet (ma Béke-liget) a Kosztolányi út és a vasút között. Szintén közcélokat szolgált a MOVE (Magyar Országos Véderő Egyesület) Zalaegerszegi Sport Egyletének sporttelepén 1927-ben felépített 400 személyes tribün és klubház, valamint a Zalaegerszegi Leventeegyesület 1928-ban Óla határában kiépített pályája is. Igazi egyesületi székház volt a Gazdaköré, amely 1929-ben az állam és a város támogatásával épült fel a Pázmány Péter utcában. Ma szintén közösségi, elsősorban ifjúsági célokat szolgál az épület. A város ipari építészetéből ezen időszakot illetően az 1928-ban, a Válicka partján megépült vágóhíd emelendő ki, amelynek egyik hajdani épületrésze még mindig felfedezhető az idővel köréje nőtt húsipari vállalat épületegyüttesében.

A középületek mellett a lakáscélú magánépítkezések gyarapították leginkább a város épületállományát. Lakásokat, bérházakat a magánosok mellett a város, illetve a MÁV épített, amelyek a belvárosban — nagyobbrészt — még ma is megvannak. A magánosok kivétel nélkül családi házakat, a gazdagabbak villa jellegű rezidenciákat építettek, mivel a társasházépítés ekkor még nem volt elterjedt építkezési forma, különösen nem egy olyan kisvárosban, mint amilyen Zalaegerszeg is volt akkoriban. A húszas években, a nagyfokú lakásínség miatt az állam által is inspirált családi házas építkezések szinte új városrészeket teremtettek. Mikes János szombathelyi püspök lakásépítési célokra felparcelláztatta a gimnázium mögötti és az állomás körül fekvő püspöki ingatlanokat, de hamarosan a Páterdomb más részein, valamint a Jánka-hegy alatt, az úgynevezett Csemete-kertben — a zárda körül — is új utcák nyíltak, szinte új városrészek épültek.

Az 1920 és 1930 közötti tíz esztendőben Zalaegerszegen 31 új utca nyílott, döntő többségük az évtized második felében. Ebben az időben középítkezésekre több mint nyolc millió, magánépítkezésekre pedig közel öt millió pengőt fordítottak a városban.

(K. Cs.)

121