Zalai Millennium. Szemelvények Zala megye múltjából (Zalaegerszeg, 2000)

A bakónaki "ellenforradalom" 1919-ben

lésével, amit ők rövid időn belül, néhány vöröskatonával a hátsó fogházudvarban végre is hajtattak. A késő este megejtett halottszemle alkalmával kiderült, hogy Horváth János még élt. A kirendelt törvényszéki orvos kórházba szállíttatta az életveszélyes állapotban lévő férfit, aki másnap reggel belehalt sérüléseibe.

A kommün bukása után rövid idő alatt elfogták a proletárdiktatúra helyi képviselőit és a Nagybakónakon történtek valamennyi tevőleges szereplőjét. Központi rendelkezés értelmében a bíróságok a tömegbűncselekményekre tekintettel a gyorsított bűnvádi eljárás szabályai szerint, de öt tagból álló tanácsokban és a büntetőtörvénykönyv alapján ítélkeztek. Mivel a kommunista rezsimet az újjászerveződő hatalom nem ismerte el, ezért nem politikai bűncselekményként, hanem köztörvényesként értékelték a büntetőtanácsok az elkövetett cselekményeket. Ennélfogva a nagybakónaki ügy esetében is a gyilkosság volt a fővád. A tárgyalásra Nagykanizsán került sor 1919. október 16-án, amely négy napon át tartott. A bíróság Polai Jánost halálra, a többi vádlottat 5-től 12 évig tartó fegyházra ítélte.

Polai János megmentésére volt munkatársai kegyelmi kérvénnyel fordultak az igazságügy-miniszterhez, amelyet több mint hetvenen írtak alá. Kérésük azonban nem került meghallgatásra, Polai Jánost 1919. november 1-jén kötél által kivégezték.

(K. Cs.)

118