Zalai Millennium. Szemelvények Zala megye múltjából (Zalaegerszeg, 2000)

Helységnévadás a századfordulón

alakot kell hivatalossá tenni. A feladat végrehajtására létrehozták az Or­szágos Községi Törzskönyvbizottságot, amely a Központi Statisztikai Hivatal fennhatósága alatt működött, s jeles történészek, levéltárosok, földrajztudósok és statisztikusok képezték a tagjait. A bizottság 1898 és 1912 között végezte el a nem kevés munkával járó és nagy körültekintés­sel előkészített helységnévrendezést az akkori Magyarország egész terü­letén. A hivatalos név megállapításakor természetesen kikérték az adott megye és az illető községek véleményét is. Az erre a célra szerkesztett kér­dőívre a község rávezette az általában használt neve mellett az összes név­változatot, az idegen nyelvi formákat és a történeti névalakokat is. Nyi­latkoznia kellett arról is, hogy kívánja-e nevének megváltoztatását. A bi­zottság ennek alapján tett javaslatot a község hivatalos nevére. Ezt mind a község, mind a megyei közgyűlés újból megtárgyalta, s a végső formula a bizottsággal való hosszas egyeztetés után alakult ki. Ennek során nem­csak a község nevét, hanem a név helyesírását is rögzítették. A hivatalos aktus a belügyminiszteri jóváhagyással, s az országos községi törzskönyv­be való bejegyzéssel zárult. Zala megyében az 1906. december 10-i közgyűlés tárgyalta az ezzel kap­csolatos felvetéseket. A zalai települések leendő nevét illetően a törzs- könyvbizottság, a községek és a megye javaslata az esetek többségében megegyezett. A helységnévrendezés során figyelembe vett egyik fő szem­pontot, a magyaros hangzású nevek kialakítását ugyanis itt már jóval korábban, az 1880-as években véghezvitték. (A nagyrészt muraközi hely­nevek esetében ezt egy 1887-es belügyminiszteri rendelet engedélyezte.) Az akkor valamilyen oknál fogva kimaradt nevek magyarosítása most tör­tént meg. Legfeljebb a létrehozandó magyar névváltozatot illetően jö­hettek létre eltérő álláspontok. Más neveknél egyéb okok miatt keletkezett nézetkülönbség. Bucsa köz­séget pl. a falu középkori elnevezését alapul véve a törzskönyvbizottság az Egyházasbucsa névvel kívánta megkülönböztetni a Bihar megyei Bu- csától. A község a megyével egyetértésben azonban a Kisbucsa nevet vá­lasztotta, amit aztán a bizottság is elfogadott. Kemendollár esetében a bi­zottság az Ollárkemend nevet ajánlotta, a falu azonban megmaradt az addig használatos, s megye által is helyeselt Kemendollár név mellett. A mai Pölöskefő a rendezés bekövetkeztéig, utalva a vele régebben egye­sült Duzsnak községre, általában ,,Pölöskefő-Du^snak ’-ként szerepelt. A 114

Next

/
Oldalképek
Tartalom