Zalai Millennium. Szemelvények Zala megye múltjából (Zalaegerszeg, 2000)

A nagykanizsai törvényszék vezetői

Zalai Millennium 33. A NAGYKANIZSAI TÖRVÉNYSZÉK VEZETŐI A bíróságok közvetlen irányítása a vezetők feladata, munkájuk minősé­ge alapvetően befolyásolja a bíróságok törvényes működését. A vezetők legfőbb kötelessége a bíróság, mint hivatali szervezeti egység jogszabályok­nak megfelelő, szakszerű, de ezzel együtt egyben hatékony működtetése. Az 1871-ben létrehozott, a közigazgatástól immár elkülönült bírósá­gi fórumrendszer elsőfokú bíróságai a királyi járásbíróságok és törvény­székek voltak. Ezek elsőszámú vezetőinek hagyományos elnevezése: veze­tő járásbíró, illetve törvényszéki elnök. Az 1872 januárjában tevékenységét megkezdő zalai bírósági szerve­zetrendszer bírói létszámát tekintve legnagyobb hivatala a Nagykanizsai Királyi Törvényszék volt. Alakuláskori létszáma: 7 törvényszéki ítélőbíró, 2 telekkönywezető, 2 segéd-telekkönywezető, 2 jegyző, 1 irodaigazgató, 1 irodatiszt, 6 írnok, 5 díjnok, 4 hivatalszolga. A törvényszék első elnöke egy rendkívül tekintélyes büntetőjogász, Ka­nizsa egykori városbírája: Wlassics Antal lett. Wlassics jogi tanulmányait a győri jogakadémián végezte, 1848-ban a kanizsai nemzetőrség kapitánya volt, majd a szabadságharc után — mint sokan mások — egy időre vissza­vonult a közélettől. 1861-ben elvállalta a polgármesterséget, majd miu­tán kiderült, hogy Nagykanizsát nem ismerik el rendezett tanácsú város­nak, a városbíróságot. 1865-től, mint a városi képviselőtestület tagja tevé­kenykedett. Igen jó barátságot tartott fenn Deák Ferenccel, akinek nem kis szerepe volt abban, hogy a több pályázó közül éppen ő nyerte el az elnöki széket. Barbarits nagy jogi tudású, széles látókörű kriminalistaként jellemezte, „akinél nagyobb szeretettel és odaadással kevés ember töltötte be az általa megalapozott elnöki széket”. Utóda 1883 júliusától Tamásy Béla, szintén egy volt 48-as tiszt, egykori országgyűlési képviselő lett. Miután őt 1885 elején Székesfehérvárra helyezték át, Cseresznyés Sándor debreceni tör­vényszéki bíró került a kanizsai törvényszék élére. 1891-ben a Pécsi íté­lőtábla létrehozásakor a tábla büntető tanácselnöki posztjára éppen őt, a nagykanizsai törvényszék elnökét választották lei. Az újabb törvényszéki elnök Tóth László, győri táblabíró lett, aki több mint 14 év után ponto­san úgy távozott, mint elődje: a pécsi ítélőtábla büntető tanácselnökévé 104

Next

/
Oldalképek
Tartalom