Horváth Zsolt: Jogszolgáltatás Zala megyében a polgári korban 1872-1945 (Zalaegerszeg, 1999)

III. Ügyvitel a jogszolgáltatásban

A kezelés folyamán az ügy száma a főlajstromszám törve az ér­kezés évszámával. (Például: 1415/1915.) Ezt a számot az ügy a ke­zelés minden szakaszában megtartotta, akkor is, ha több éven át volt folyamatban. Az ügy iratborítékkal történő ellátásakor az ügyszámot ki kellett egészíteni az ügycsoport betűjelével, nevezetesen: polgári peres ügyeknél: P., peren kívüli ügyeknél: Pk., bűnügyeknél: B., csődügyeknél: Cs., kényszeregyezségi ügyeknél: Ke. A törvényszé­keknél a polgári peres és peren kívüli ügyek között különbséget nem tettek, egységesen P betűvel jelölték mindkét ügycsoportot. Az utóirat száma kezdőiratnál értelemszerűen azonos az ügy­számmal, utóiratnál úgy alakult, hogy az ügyszámot az utóirat sor­számával kellett törni. (Például: 1415/1915/3.) Az 1-es sorszám azért nem fordulhatott elő, mivel az egyben a kezdőiratnak volt tekinthető. Az ügyek mutatózása a lajstromozással együtt, a korábbról már ismert módon történt. Az egységes mutatókönyv ekkortól már három rovatból állt: a vezérszó és az ellenfél neve; az ügy tárgya; a főlajstromszám. A vezérszó megállapítására vonatkozó korábbi sza­bályok továbbra is érvényesek maradtak. Újdonságként lehetővé tet­ték mutatólapok használatát nagy járásbíróságoknál és törvényszé­keknél a forgalmasabb ügytípusokban. Polgári ügyekben fehér, bűn­ügyekben kék alapszínű mutatólapokat használtak, mégpedig minden vezérszóra külön lapot. b.) Az iratok továbbítása szerven belül, az ügyintézés folyamata - A pertár A pertár a törvényszékeknél 1915-ig a polgári ügyek bizonyos csoportjában az iratkezelés sajátos intézménye volt. A Plósz-féle polgári perrendtartás életbelépéséig a polgári eljárásjog lehetővé tet­te, hogy a felek jogvitáját a bíróság a szóbeliség és nyilvánosság mellőzésével, ún. rendes írásbeli perben döntse el. A perbeli határ­időkön nem volt valóságos tárgyalás, csak a periratot kellett benyúj­tani. A felek egymással csak írásban érintkeztek, beadványaikat a pertárban csatolták az ügy csomójába. A pertárnok a pert csak a tör­vényben meghatározott esetekben, az összes perirat beérkezése után terjesztette be a bírósághoz. 97

Next

/
Oldalképek
Tartalom