Horváth Zsolt: Jogszolgáltatás Zala megyében a polgári korban 1872-1945 (Zalaegerszeg, 1999)

III. Ügyvitel a jogszolgáltatásban

A bírósági tevékenység fentebb említett három fő ügycsoportja tekintetében érdekes módon három különböző iratkezelési-irattározási rendszer alakult ki:- Peres és peren kívüli ügyek vonatkozásában a lajstromos iktatási rendszer vált be. (Ma is ezt alkalmazzák.) Peres ügynek tekintjük a polgári jogi és büntetőjogi pereket. Peren kívüli - mai szó- használattal: nemperes - ügyeknek tekintjük többek között a cégeljárással, a fizetési meghagyásos eljárással, bírósági végrehajtással, csődeljárással, stb. kapcsolatos ügyeket. (Erre nézve a hatásköri szabályok igazítanak el.)

A lajstromrendszerben nem az egyes iratok, hanem az ügyek kapnak nyilvántartási számot, az ún. lajstromszámot (főlajstromszámot), és naptári évre való tekintet nélkül az ügyben keletkezett irat a lajstromszámon belül alszámot kap. A vizsgált korszakban először a hagyományos alapszámos iktatási rendszert, később a lajstromrendszert, végül 1915-től az ún. főlajstomrendszert - annak is az ún. alapszámos változatát - alkalmazták.

A telekkönyvi ügykezelésben a közigazgatásból ismert iktatási struktúrát vették át.

Elnöki ügykezelésben a szabályozás korántsem volt egyértelmű. A jogalkotás során az az elv nyert elismerést, hogy bizonyos korlátok között a vezető szabad rendelkezésére kell bízni az ilyen jellegű iratkezelés szabályainak meghatározását. A gyakorlatban leginkább a gyűjtőszámos rendszer került alkalmazásra.

1.1. Peres és peren kívüli ügyvitel

A bírósági ügyvitel reformja szorosan kapcsolódott a magánjog eljárási kódexeinek megalkotásaihoz. így volt ez az 1869. évi LIV. törvénycikk esetében - A polgári törvénykezési rendtartás tárgyában -, amelyet az 1869. május 1-jén megjelent „A bírói ügyvitel tárgyában” kiadott igazságügy-miniszteri rendelet követett. Az 1872. április 4-én 4.010. sz. alatt kiadott miniszteri szolgálati utasítás részben ezt módosította a szervezetrendszer változásából fakadóan.

86