Horváth Zsolt: Jogszolgáltatás Zala megyében a polgári korban 1872-1945 (Zalaegerszeg, 1999)

III. Ügyvitel a jogszolgáltatásban

ÜGYVITEL A JOGSZOLGÁLTATÁSBAN I. BÍRÓSÁGI ÜGYVITEL A bíróságok törvényes működésének az a követelménye, hogy adott típusú ügyben az ország valamennyi bírósága azonos eljárási szabá­lyok figyelembevételével azonos anyagi jogot alkalmaz - egyszerűb­ben: az alaki és anyagi jogi rendelkezések valamennyi bíróságra néz­ve koogensek -, kifejezésre jutott az önálló szervezetrendszer létre­hozásától kezdve az ügyvitel, az ügykezelés vonatkozásában is. Ha úgy tetszik, ez is az igazságszolgáltatás egységessége elvének egyik megnyilvánulása. Igazságügy-miniszteri rendeletek rendkívül apró­lékosan, nagyobbrészt kivételt nem engedő módon határozták meg az iratkezelés mozzanatait. Összességében azt mondhatjuk, hogy a bírósági ügyvitel szabá­lyai - de a jogszolgáltatás más ágainak hasonló szabályai is - feltétlen érvényesülést igénylő imperativ szabályok, ezért általában igaz az a tétel, hogy nincsenek egy vagy több bíróságra sajátosan jellemző, csak arra a szervre vonatkozó ügyviteli előírások. Jól mutatja az ügykezelési munka fontosságát, egyben az egyön­tetűségre törekvést az is, hogy a rendelkezések betartására rendkívüli módon ügyeltek. Úgy a törvényszékeknél, mind pedig a járásbíró­ságoknál a felsőbb szintű elnök (ítélőtáblái, ill. a törvényszéki elnök) az éves ügyforgalmi és tevékenységi ellenőrzés keretében szisztema­tikusan és szigorúan ellenőrizte az ügyviteli előírások betartását is.121 122 Az egységes gyakorlat előmozdítását szolgálta az is, hogy az ügyvitelt bemutató, szemléletesen magyarázó kiadványokat, jogsza­bálygyűjteményeket is rendszeresen megjelentetett az igazságügyi ' 122 tarca. III. 121 Lásd többek között a 810/1892. IM„ a 41.420/1900. IM. és a 42.500/- 1914. IM. rendeleteket. 122A teljesség igénye nélkül itt talán csak a két legfontosabbat említve: 84

Next

/
Oldalképek
Tartalom