Horváth Zsolt: Jogszolgáltatás Zala megyében a polgári korban 1872-1945 (Zalaegerszeg, 1999)

II. Adalékok Zala megye bíróságainak, ügyészségeinek és közjegyzőinek hivataltörténetéhez

Közjegyzőnek lenni nemcsak felelősségteljes feladat, de külön rang is volt. A véglegesített kinevezés az érintett élete végéig szólt, és jól is jövedelmezett, hiszen szinte valamennyi közjegyző ott volt az adott település legtöbb adót fizető polgára között. A fluktuáció aránya valamennyi közhivatalt tekintve talán a közjegyzők között volt a legalacsonyabb. Több hivatalban apáról-fiúra szállt ez a tisztség (Nagykanizsán, Keszthelyen).

Az, hogy az irodában csak egy közjegyző működött, nem jelenti természetesen azt, hogy minden munkát teljesen egyedül végzett volna. Általában egy-egy írnok és időnként közjegyző-helyettes volt segítségükre, utóbbiak nem egy esetben a kamara által kirendelve akár teljes jogkörben is helyettesíthették őket. Ez akkor fordulhatott elő, ha a közjegyző valamilyen okból - hosszabb betegség, távoliét, vagy más hasonló ok miatt - tevékenységét nem tudta ellátni, vagy halála után az új közjegyzőt még nem nevezték ki.

Kifejezett archontológiai kutatás hiányában jelenleg csak a közjegyzők működésének éves időhatárát közlöm. (A közjegyző-helyetteseket ehelyütt nem említem.)

Zalaegerszegen szolgálatot teljesített közjegyzők:

Az 1-es119 közjegyzői irodában:

1875-1885: Hideg József 1885-1933: Skublics Imre 1933- : Telman Sándor

A 2-es120 közjegyzői irodában:

1925-1926: Kozma György 1931- : Samassa János

Nagykanizsán szolgálatot teljesített közjegyzők:

1875-1901 : Plihár Ferenc

"9A segédlet készítőjének önkényes megkülönböztetése.

l20Ua.

79