Horváth Zsolt: Jogszolgáltatás Zala megyében a polgári korban 1872-1945 (Zalaegerszeg, 1999)

II. Adalékok Zala megye bíróságainak, ügyészségeinek és közjegyzőinek hivataltörténetéhez

- Alsólendván 1876 októberétől, a 7.923/1876. IM. rendelet nyomán.

Időrendben haladva a következő bírósági székhelyeken történt még közjegyzői iroda létrehozása:- Sümegen - 1891 májusától a 6.458/1891. IM. rendelet,- Perlakon - 1907 októberétől a 27.842/1907. IM. rendelet,- Letenyén - 1921 áprilisától a 48.110/1921. IM. rendelet előírása alapján.

Az 1929-ben létrehozott Zalaszentgróti Járásbíróság mellett ebben a korszakban önálló közjegyző nem működött, területén a sümegi, a keszthelyi, és a zalaegerszegi közjegyző aszerint volt illetékes, hogy adott településre nézve az új bíróság felállítása előtt melyik járhatott el.

A közjegyző működési területe egybeesett annak a járásbíróságnak az illetékességi területével, melynek székhelyén irodája volt. Amíg egyik-másik járásbíróság székhelyén nem létesítettek irodát, addig annak területére általában a törvényszéki székhelyű közjegyző volt kirendelve. Ez alól megyénkben a zalaszentgróti megoldáson kívül csak egy kivétel volt. A Csáktornyái közjegyző járt el a perlaki bíróság illetékességi területében az ottani közjegyzői iroda felállításáig.

Az ismert történelmi események következtében 1918 decemberének végén a Csáktornyái és a perlaki közjegyző tevékenysége megszűnt.

Másképpen alakult a helyzet Alsólendván. Az ottani közjegyző 1918 novemberében meghalt, a helyére kinevezett Kozma György pedig mint alsólendvai közjegyző járt el a járásbíróság megmaradt területére nézve, de zalaegerszegi székhellyel. Ezt a kettősséget 1925-ben úgy számolták fel, hogy ezekre a településekre is kiterjesztették a zalaegerszegi közjegyző illetékességét azzal együtt, hogy

77