Horváth Zsolt: Jogszolgáltatás Zala megyében a polgári korban 1872-1945 (Zalaegerszeg, 1999)

II. Adalékok Zala megye bíróságainak, ügyészségeinek és közjegyzőinek hivataltörténetéhez

bűnügyeknél. (1930-ban: 13,5%, 1943-ban: 35,7%). Az ügyforgalom tekintélyes részét a harmincas években a fizetési meghagyásos ügyek tették ki. (1933-ban arányuk 32,5%, de egészen a negyvenes évek elejéig mindig 30 % körüli részesedéssel bírtak.) Számuk 1942-től drasztikusan csökkent. (1943-ban már csak 16,6% a fizetési meghagyásos ügyek aránya.)

A bíróság megalakulásától kezdve telekkönyvi hatóságként is működött. Az ilyen ügyek száma is erősen stagnált, általában 4.100- 5.700 között mozgott. (Az 1939-es esztendő 6.499 iktatmányával rendhagyó.) Az átlagos éves telekkönyvi ügyek száma 1930 és 1945 között 4.984.

Személyi állományát tekintve különösen igaz, hogy kis járásbíróság volt. Sokáig csak egyetlen ítélőbírája volt, akit mindig a Zalaegerszegi Törvényszék bírái közül neveztek ki.

Az 1940-ben rendszeresített aljegyzői állást még ebben az évben átminősítették beosztott járásbírói álláshellyé.

Telekkönyvezető is csak egy volt. A kezelői feladatokat egy véglegesen kinevezett irodatiszt és általában két ideiglenes díjnok látta el.

A bíróság vezetését a következő járásbírák látták el:

1929-1936: Janzsó Ferenc 1936-1938: Deseő Árpád 1938- : Mándics László

Levéltárban őrzött iratai:

VII. 11. Zalaszentgróti Királyi Járásbíróság iratai

b. ) Peres és peren kívüli iratok 1929-1944

terjedelem: 0,76 ifm.

c. ) Telekkönyvi iratok 1929-1944 (-1948)

terjedelem: 18,36 ifm.

A peres és peren kívüli ügyek állaga erőteljesen selejtezett, évente csak egy-két jelentősebbnek vélt ítéletet és tárgyalási jegyzőkönyvet

57