Horváth Zsolt: Jogszolgáltatás Zala megyében a polgári korban 1872-1945 (Zalaegerszeg, 1999)
II. Adalékok Zala megye bíróságainak, ügyészségeinek és közjegyzőinek hivataltörténetéhez
anyag. Irattári rendszere egykorú, eredeti, de legtöbb segédkönyve hiányában jobbára csak darabonkénti átnézéssel kutatható. Kérőlapon itt is fel kell tüntetni a település nevét. 1.2.3 Tapolcai Királyi Járásbíróság A megye keleti részén létesült járásbíróság a múlt században illetékességi körének népességszámát tekintve a második legkisebb zalai bíróság volt. A 62 település összesen 95.827 kát. hold területet foglalt magában, népessége: 32.891 fő volt.76 A 9.225/1871. IM. rendelet szerint illetékességi területe pontosan megegyezett a tapolcai járás területével, de ez néhány év alatt három alkalommal is módosításra került. Szőc és Nyírád Sümegtől történt idecsatolásáról már szó volt, Ságh-puszta (Balatonakali mellett) viszont innen lett átcsatolva a Balatonfüredi Járásbírósághoz.77 Ezt követően az illetékességi terület már nem változott, noha mind Szőc, mind pedig Nyírád esetén felmerült az 1920-as évek elején a Sümeghez való visszacsatolás gondolata. (A Nyírádot visszacsatoló rendelet nem lépett hatályba.) A Tapolcai Járásbíróság is bérelt épületben kezdhette meg működését. A vármegyétől a telekkönyvi hivatal helyiségeit évi 300 Ft-ért bérelték, az egyéb irodák és tárgyalók pedig a Tapolcai Takarékpénztár Rt. tulajdonában álltak. A bérleti szerződés lejártának közeledése a kilencvenes évek közepén a bíróság elhelyezésének kérdésében igen kiélezett helyzetet eredményezett. A részvénytársaság a szerződési feltételeket egyoldalúan úgy kívánta meghatározni, hogy a bérletet 30 évre kössék meg, de azt egyedül csak a bérbeadó legyen jogosult felmondani. Egyébként a bérleti díjat is meglehetősen magasan: évi 1800 forint/- év kívánták meghatározni. A bíróság vezetése részéről ekkor komolyan felmerült a székhely megváltoztatásának lehetősége. Kővágóörs késznek mutatkozott támogatni egy új bírósági épület helyben törté76Lázár - Reiner 14. p. 77A 414/1879. IM. rendelettel. 50