Horváth Zsolt: Jogszolgáltatás Zala megyében a polgári korban 1872-1945 (Zalaegerszeg, 1999)

II. Adalékok Zala megye bíróságainak, ügyészségeinek és közjegyzőinek hivataltörténetéhez

ségi mutatókat, másrészt ahol lehetett, figyelemmel kellett lenni a már meglévő közigazgatási határokra.63

Mint a törvényszékeknél, úgy a járásbíróságok esetén is a székhelyek kijelölése, az illetékességi területek meghatározása hosszas tárgyalások témáit képezték. Több változat után az Igazságügyminisztérium a megyében a következő településeken kívánt járásbíróságot létrehozni 1871 elején:64- A Zalaegerszegi Törvényszék területén:- Zalaegerszegen,- Baksán (Zalabaksán),- Bellatinczon,- Tapolcán,- Alsólendván,- Sümegen.- A Nagykanizsai Törvényszék területén:- Nagykanizsán,- Keszthelyen,- Csáktornyán,- Letenyén.

A Veszprémi Törvényszék területén létesítendő Balatonfüredi Járásbíróságot ez az előterjesztés már nem is említi a zalai bíróságok között.

Zala Vármegye Közgyűlése az elfogadott határozat szerint ezt a javaslatot „... nemcsak méltányosnak, de még igazságosnak sem tarthatja...”. Külön bizottságot hoztak létre, mely feladatául kapta, hogy a megye népességi és földrajzi helyzetének figyelembevételével dolgozza ki a járásbírósági beosztást. Az ún. 25-ös bizottság előterjesztése végül 14 települést javasolt járásbírósági székhelynek: Balatonfüred, Tapolca, Sümeg, Pacsa, Szentgrót, (Zalaszentgrót,

63Részletesebben lásd: Máthé 23. p.

mZML kgy. ir. 784/1871.

43