Horváth Zsolt: Jogszolgáltatás Zala megyében a polgári korban 1872-1945 (Zalaegerszeg, 1999)

II. Adalékok Zala megye bíróságainak, ügyészségeinek és közjegyzőinek hivataltörténetéhez

Korábban már utaltam rá, hogy XIX. század végi Zala megye földrajzi helyzetének is betudhatóan 1872-ben három királyi törvényszék kezdhette meg működését. Ez a szám egyrészt akár magasnak is mondható, ha összevetjük azzal, hogy az ország más megyéi átlagosan csak egy-két törvényszékkel rendelkeztek. Ugyanakkor a vármegye közgyűlése 1869-ben még egyértelműen négy törvényszék felállítása mellett kardoskodott: Zalaegerszegen, Nagykanizsán, Sümegen és Csáktornyán. Az eredeti igazságügy-miniszteri javaslatban ezzel szemben csak a két előbbi település szerepelt, mint leendő székhely.’2 Nem utolsósorban Csáktornya erőteljes lobbizásának köszönhetően is32 33 - mintegy kompromisszumként - végül Zalaegerszegen, Nagykanizsán és Csáktornyán kezdhette meg működését az új típusú bírósági szervezetrendszer egyik középső szintjének számító Királyi Törvényszék.

1.1. Törvényszékek

1.1.1 A törvényszékek illetékessége

A Zalaegerszegi Királyi Törvényszék területéhez kezdetben a sümegi, tapolcai és zalaegerszegi járásbíróságok illetékességi területe tartozott, hozzávetőlegesen 390 ezer kát. hold területtel és 118.162 fő népességgel.34 E terület magában foglalta a zalaegerszegi, sümegi és tapolcai járás egészét, valamint a zalaszentgróti, pacsai és novai járás egy részét is. Az illetékességi kör a működés megkezdésének napján összesen 302 lakott helyből (város, falu, puszta, hegy stb.) állt.

A de jure Zala megyéhez tartozó balatonfüredi járásban szervezett járásbíróság a Veszprémi Törvényszék fennhatósága alatt állt. Ez a tény is pregnáns példája annak, hogy a törvénykezési szervezet ille32ZML kgy. ir. 784/1871.

33ZML kgy. ir. 312/1869.

34Lázár Elek - Reiner Ignác: A Magyar Kir. Bíróságok szervezete és területi beosztása. Bp., 1886. 8. p. A népességi adatok az 1880-as népszámláláson alapulnak. Továbbiakban: Lázár - Reiner.

29