Horváth Zsolt: Jogszolgáltatás Zala megyében a polgári korban 1872-1945 (Zalaegerszeg, 1999)

II. Adalékok Zala megye bíróságainak, ügyészségeinek és közjegyzőinek hivataltörténetéhez

II.

ADALÉKOK ZALA MEGYE BÍRÓSÁGAINAK, ÜGYÉSZSÉGEINEK ÉS KÖZJEGYZŐINEK HÍVA TALTÖRTÉNETÉHEZ

I. A BÍRÓSÁGOK

A vármegye, az egyes települések, valamint az igazságügyi tárca több éves küzdelme eredményeként az 1872. január elsején felállt zalai bírósági szervezet viszonylagos kompromisszum eredménye. Az Igazságügyminisztérium eredeti elképzelése - 2 törvényszék és 10 járásbíróság, egyrészt a vármegye javaslatára - 4 törvényszék és 12 járásbíróság, amelyből az egyik a balatonfüredi, tehát végeredményben: 11, és nem utolsósorban néhány település törekvése által is módosult.27 28 A vágyaknak nem egy esetben persze a realitások, vagy egyszerűen csak a költségvetési szempontok szabtak határt, utalva

példaként Tapolca, vagy Keszthely törvényszék iránti folyamodvá- 28 nyara.

A létrehozott szervezetrendszer országos viszonylatban is kellően tagoltnak volt nevezhető. Zala - földrajzi elhelyezkedéséből is adódóan - kezdetben három törvényszékkel büszkélkedhetett, míg a vármegyék döntő többsége csak egy, ritkábban két törvényszékkel bírt. A járásbíróságok száma ekkor nyolc volt. A szervezet a következőképpen áll fel:- Zalaegerszegi Királyi Törvényszék, melynek területi illetékességébe tartozott:- Zalaegerszegi Királyi Járásbíróság,- Sümegi Királyi Járásbíróság,- Tapolcai Királyi Járásbíróság (telekkönyvi hatósággal).

27Zala Megyei Levéltár IV. 262. b. Zala Vármegye Közgyűlésének iratai- továbbiakban: ZML kgy. ir. 784/1871.

28ZML V. 1734. Keszthely mezőváros iratai 986. 1870.

25