Horváth Zsolt: Jogszolgáltatás Zala megyében a polgári korban 1872-1945 (Zalaegerszeg, 1999)

I. A magyar polgári kori jogszolgáltatási rendszer alapvető elemei, és ezek fontosabb jellemzői

melyek azon törvényszék hatásköre és illetősége alá tartoznak, mely mellé rendeltettek, a közvádlói teendőket végzik.’'

Erre tekintettel az ügyész feladatai e téren:

I. Bűnvádi ügyekben:- A hivatalból üldözendő bűncselekmények esetén az eljárás megindítása.- Indítványok tétele a vizsgálatok törvényes és célszerű vezetésére, továbbá ennek befejeztével döntés az eljárás megszüntetéséről, illetőleg a perbe fogásról.- A perben mint közvádló eljárni.- A büntető igazságszolgáltatás érdekében perorvoslattal élni akkor is, ha az a vádlott javára szolgál.- A büntetés kiszabását eszközöltetni, és arra felügyelni.

II. Fegyelmi ügyekben:

Az ilyen eljárásra a bírák és bírósági hivatalnokok felelősségéről szóló 1871. évi VIII. te. rendelkezéseit kellett alkalmazni.

III. Börtönök feletti felügyelet

2.3. Királyi közjegyzők hatásköre

Az 1874. évi XXXV. tc.-hez fűzött miniszteri indokolás szerint a közjegyzőséget olyan feladatok elvégzésére szükséges életre hívni, amelyet sem a bírák sem az ügyvédek nem végezhetnek. A közjegyző, mint az állam által hitelességgel felruházott személy, hivatását abban jelölte meg, hogy jogilag relevanciával bíró tényekről közokiratot készítsen, okiratot őrizzen, a felek és bíróságok bizonyos megbízásából eljárjon. A törvény feltételként szabta ennek érdekében a feddhetetlenséget, jogi képzettséget, pénzbeli biztosíték letételét, valamint igen szigorú összeférhetetlenségi szabályokat állapított meg.

18