Deák Ferenc országgyűlési levelei 1833-1834 (Zalaegerszeg, 1997)
Deák Ferenc levelei Oszterhueber Józsefhez - 10. Pozsony, 1834. január 31 - február 6.
10. Poson, Januarius 31-én, 1834. Szeretett Kedves Sógorom! Tamóczy Kázmémak, a barsi második követnek múltkori elő adását, mellyben az előleges sérelmek eránti felírást sértegetve ellenző Fő Rendek élessen érdekelteinek, utolsó levelemben meg küldöttem, meg Írtam azt is, hogy a Nádor Conferentiának neve alatt a vármegyék követeit magához hivatván, Tamóczynak ezen előadását1 csak nem dorgálva érdeklette2, Pálffy Fidelis azomban, Szepessy a pécsi püspök3, Horváth, a fejérvári püspök4 és több mások a Fő Rendek közül méllyen találva érezvén magokat, mindent el követtek: hogy Tamóczy ellen elégtételt nyerjenek - végre meg Írtam azt is, hogy a Nádor le akarta őket ezen szándékról beszélni, de mivel attól el nem állottak, meg Ígérte nékik, hogy maga személlyesen fogja elő mozdítani Bécsben az egész dolgot. - Ez meg is történt, mert a Nádornak munkálódásai következésében egy Rescriptum érkezett hozzánk, mellyet, ime, néked is által küldök, olvasd el figyelemmel Tamóczynak elő adását5, látni fogod, hogy abban sok ollyan foglaltatik ugyan, a mi nem a fenn forgó tárgyhoz tartozó s a mit talán historice és diplomatice bé bizonyítani nehéz volna, de bizonyossan semmi ollyant nem találsz az egész elő adásban, a mi a törvény büntetését maga után vonhatná, s a mi ennyi alattomos fondorlást, ennyi heves ki fakadást érdemlene. Midőn a Rescriptum fel olvastatott az elegyes ülésben6, a fel olvasást egy tompa, mélly hangú zugás követte, mellyre a Nádor körül nézett, de semmit nem szóllott, midőn az elegyes ülést el hagytuk, csak nem általános volt a követek között a boszszuság ezen Rescriptum ellen, tüstént magános Conferentiák, más nap pedig egy általános Conferentia tartatott.7 Itt ki fejtették többen, hogy a kormánynak az Ország Gyűlését dorgálni jussa nincs, mert ha úgy tekintjük azt, mint a végre hajtó hatalomnak fejét, akkor az a törvényeknek és az öszves törvényhozásnak szabálya rossz marad, mellyet a Nemzet a Fejedelemmel együtt gyakorol, parancsoló ura nem lehet, minthogy ez a Törvény hozás függetlenségével ellenkeznék, ha pedig úgy tekintjük, a Fejedelmet, mint a törvény hozás egyik részét8, törvényes felsőbbséget a másik rész felett akkor sem gyakorolhat, mert az 1790-ik esztendei 12-ik cikkelynek9 világos rendelése szerint „a törvény hozás” a nemzetet és Fejedelemet közössen illeti. A Rescrip- tumnak azon részét tehát melly az egész Ország Gyűlését érdekli, néma 84
