Deák Ferenc országgyűlési levelei 1833-1834 (Zalaegerszeg, 1997)

Deák Ferenc levelei Oszterhueber Józsefhez - 9. Pozsony, 1833. december 26.

9. Poson, December 26-án, 1833. Kedves Barátom és Sógorom! Utolsó levelem óta országos ülésünk nem volt, a Nádor jobbára mindég Bécsben van, mert az úrbéri munka felett most tanácskozik a kormány, - mi tehát folyvást Kerületi ülésekben visgálgatjuk a törvénykezési munkát. El végeztük már az első és második czikkelyt1 az országos választmány munkája több pontokban meg változott2, ezeknek uj szerkeztetését tehát ide zárva meg küldöm3. A béke birák eránt még nem adta bé munkáját a vá­lasztmány. Sok ellenségei vágynak ezen ártatlan, sött igen sok hasznot Ígérő intézetnek, s könnyen meg történhetik: hogy a többség azt félre veti, pedig a munkálodó választmánynak elvei tiszták, egyszerűek, és belső el rendelke- désünk leg kissebb ágával sem ellenkeznek. Külömböznének a mi béke biráink más külső Nemzetekétől, mert azoknál a béke biró rész szerint a köz bátorságra ügyel, rész szerint Ítéleteket hoz, s a kormány által neveztetik ki, nálunk ellenben semmi ítélő hatalom nékik nem adatik, hatás körük egyedül a barátságos egyeztetés, - ki neveztetésök pedig szabad választás utján tör­ténik. Falukban a helység bírája, és esküttjei, mezzővárosokban, mellyek az első bírósági hatalmat magok gyakorolják, úgy szinte királyi városokban és a szabad kerületekben választott tanácsosok, - a nemesek között pedig a szolgabirák, és ha ezek elegendők nem volnának, szinte választott tábla birák lesznek az egyeztetéseknek törvényes eszközlői. Minden pörlekedni akaró, minek előtte port kezdene, köteles azon béke bírót, kinek hatósága alatt a kereset alá vett javak vágynak, vagy az alpörös lakik, szóval vagy írásban fel szóllitani és keresetét próbákkal vagy azok nélkül, elő adni. A béke biró egy rövid, de elégséges határ időt rendel az alpörösnek megjele­nésre, ki vagy maga, vagy törvényes küldöttje által köteles is megjelenni, s akkor a béke biró meg próbálja az egyeztetést, de sem a feleket próbák elő adására nem kényszeritheti, sem az egyeztetés folytatásának színe alatt a dolgot kénye szerint hallasztgatni nem szabad, mert hatalmában fog állani mindenik félnek, mihelyest egyezni nem akar, az egyeztetést félbe szakasz- tani, s ekkor a béke biró ki adja a meg próbált egyeztetésről bizonyságleve­lét, s a mellett a fel pörös el kezdheti törvényes utón követelését. Ha azomban az egyesség véghezmehet, azt többé fel bontani nem lehet, az úgy is magában értetődvén: hogy minden egyesség csak akkor lesz tellyes erejű, 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom