Deák Ferenc országgyűlési levelei 1833-1834 (Zalaegerszeg, 1997)

Deák Ferenc levelei Oszterhueber Józsefhez - 6. Pozsony, 1833. augusztus 26.

roncs alatt szabad a Jobbágynak icze számra, kissebb edényekben pedig egyedül lakodalom, vagy betegség esetében van a bé vitel meg engedve. A pálinka égetéstől8 fizetni szokott 2 forint kazán pénz meg maradott, és pedig úgy: hogy minden jobbágy, a ki pálinkát főz, a kazán pénzt is tartoz­zék meg fizetni. A pálinkának ki mérése a jobbágynak tiltva van, a pálinka égetés meg engedtetik törkölyből, borból, seprűből, minden gyümölcsből, gabonából, egy szóval minden nemű termékből, meg ananászból is. Mi ugyan ezt, utasításunk szerint nem pártoltuk, de a többség igy végezte, pedig a tótok igen boszonkodtak. Zmeskál,9 az árvái követ nékem azt mondotta, hogy ő egy pálinka házat építtetett, mely 16 ezer forintba került, most azomban ezen törvény utánn hasznát alig fogja venni, de én biztattam: hogy árvái gabonából nem sok pálinkát égetnek, mert a zab igen keveset ád, - a riskása pedig nálok nem igen bőven terem. A legelőnek külön választása,10 a hol ezt a jobbágyok nagyobb része kívánja és a helyheztetés lehetetlené nem teszi, az országos ki rendeltség munkájának 34-ik lapján el számlált mennyiségben meg rendeltetett, és pedig úgy: hogy a hol csak lehet, a tarlón, ugaron, és réteken is külön választassák a legeltetés. Békés, Csanád, Csongrád vármegyék pedig önnön kívánságokra különössen11 emlittetnek a törvényben, mert ezekben külömb- ség nélkül, minden telek utánn 22 hold legelő lészen járandó. Azok, kik Alföldet ismérik, félnek, hogy ezen törvénynek végre hajtása kedvetlen következések, sött, zendülések nélkül nem lesz tellyesithető, mert noha 16 hold, sött az említett 3 vármegyében 22 hold ollyan legelő, mellynek földje jobb, mint nálunk a virág cserepekben lévő, csak ugyan elég élelmet adhat a szükséges marháknak, az alföldi ember mindazonáltal tág legelőhöz és sok marhához szokva, kedvetlenül veszi a meg szorítást, igy példának okáért, Holdmezővásárhelyen a 22 hold legelőnek ki metszése utánn még ötven ezer hold marad G[róf] Károlyiaknak azon legelőből, mellyet eddig egyedül a jobbágyok használtak, s igy van az arány szerint kissebb mértékben az Al­földön mindenhol. Nálunk ellenben a határozott mennyiség, vagy ki nem kerül, vagy bükkös és fenyves erdőkben elegendő nem lesz. Meg van en­gedve továbbá a jobbágyoknak, a hol lehet, és akarják, a kimért legelőt fel szántani, s úgy, mint magános birtokot, kilenczed, vagy más adózás nélkül használni. Ez sem igen fog nálunk meg történhetni, de az alföldi jobbágyság sokat nyert általa, mert ott a Legelő jobbára ollyan helyheztetésü és minémüségű, mint a legjobb szántó föld. A papoknak és mestereknek12 szinte meg határoztatott a legelő mennyi­sége, és pedig úgy: hogy a papoknak egy telekre, a mestereknek fél telekre 55

Next

/
Oldalképek
Tartalom