Deák Ferenc országgyűlési levelei 1833-1834 (Zalaegerszeg, 1997)

Deák Ferenc levelei Oszterhueber Józsefhez - 3. Pozsony, 1833. július 4.

Ország Gyűlésünknek Pestre tételéhez24 kevés a reménység, mert magok a pesti ház birtokosok nagyon ellene dolgoznak - itt már meg untak bennünket, ott bé fogadni nem akarnak, mindenhol kellemetlen vendégek vagyunk, legjobb volna haza mennünk.

A szegény, el nyomott Lengyel Nemzet szomorú sorsát is25 még a napokban szóba hozzák, én ez ügyet utasításom és lelkem szerint pártolni fogom26, a Nádor nagyon ellene van. Szeretné, ha szóba se jönne.

Egy német munka jelent meg „Sollen wir Magyaren werden?”27 czím alatt, mellyben a Magyar nyelvnek terjesztése eránt tett intézetek és töreke- dés gunyoltatik. Hertelendy, a Torontáli követ, indítványt tett annak megtiltása és írójának megbüntetése eránt, de azt a választ adák néki, hogy mi, kik a sajtó szabadságát óhajtjuk, az el tiltást és büntetések osztogatását nem pártolhatjuk, hanem Írjon valaki czáfolatot, és ha az ki nem eresztetik, akkor lesz a kormánynak egy oldalú igazságtalansága ellen méltó panaszunk. Ez meg is történt. Simon Florent28, pesti ügyész, küldött hozzám egyéb aránt véle ismeretlenhez, egy czáfoló kéz iratot, mellyet Drescher, a budai censor megtiltott, és pedig a Nádor tilalmára is hivatkozva. Nékem szándékom vala e tárgyot mint panaszt nyilván elő adni, de fel tevém magamba: hogy előbb magam is elolvasom a kéziratot, másokkal is közlöm azt, mert tudni akartam, mit pártolok. E közben azomban Bors Sámuel29, kit te is, de talán az egész haza nem a legjobb oldalról ismér, folyamodást nyújtott bé a Kerületi üléshez, hogy néki egy czáfolatját, mellyet a Sollen wir Magyaren werden, német munkára irt, a posonyi censor ki nem bocsátotta. Kerületi Elöl Ülőink30 (mindenik uj követ) a dolgot senkivel előbb nem közölték, hanem a kérelmet fel vétették, mi tehát bajban valánk, mert azt félre vetni annyi lett volna, mint a Kormány tettét helyben hagyni; pártolni pedig egy olly munkát, mellyről Írójánál fogva, már előre tudtuk, hogy ostoba és gyalázatos, valóban becsületünkre nem vált volna, elő adtuk tehát: hogy egy kézirat, melly szinte el tiltatott, kezemnél is vagyon, majd a leg közelébbi ülésben tanácskozzunk felöle. - Ezt azért tevénk, hogy Borsai panaszát visza vétetvén, az igaz ügyet tisztább czim alatt, Simon Florent czáfolatának czime alatt vihessük, - de a Nádor engem más nap hivatott és ki nyilatkoztatta, hogy a censor roszszul cselekedett, a munka ki fog bocsátatni, mert, ha az eredeti kijött, a czáfolatot el tiltani igazságtalanság volna, sött azt Ígérte: hogy a censort felelet terhe alá vonja, engem pedig meg hatalmazott, hogy ezt nevében a Kerületi ülésen ki jelentsem. Ez meg is történt, a panasznak azon része, hogy a gúnyoló irás ki bocsátatott, a czáfolat meg tiltatik, meg szűnt, az eránt pedig: hogy Hazánkban törvényen kívül censura vagyon,

40