Zala megye történelmi olvasókönyve (Zalaegerszeg, 1996)

Dokumentumok

[közgyűlés felkéri a] zalaegerszegi pénzügyigazgatóságot, továbbá a járási foszol- gabírákat és rfendezett] t[anácsú] v[áros] polgármestereket továbbá a Zala vár­megyei összes községi és körjegyzőket. [...] A közgyűlés tudomásul veszi, hogy a vármegye alispánja a jugoszláv hatósá­gok és katonaság által elrendelt kiutasításokról továbbá az elkövetett jogtalansá­gokról, letartóztatásokról és internálásokról a Külügyminister úrhoz jelentést tett, hogy kérte a Külügyminister urat, hogy a kiutasítások foganatosításának a mellő­zése vagy legalább a téli időre leendő felfüggesztése továbbá a jogtalanul letar­tóztatottak és internáltak szabadon bocsátása érdekében a jugoszláv kormánynál közbenjárni szíveskedjék, és hogy a Külügyminister úr arról értesítette a vármegye alispánját, hogy az ügyben úgy a budapesti szerb ügyvivő, mint a belgrádi magyar képviselet útján intézkedés tétetett. Forrás: ZAfL. Tvh. Biz. jkv. 1920. február 9. Irodalom: Széni Imre: Katonai helyzet Zala megyében a polgári demokratikus for­radalom és a Tanácsköztársaság idején. In: Balázs - Kovács: Tanulmányok 71-105. o.; Zalavármegye alispánjának az 1921. évben a határkiigazítás ügyében előterjesztett memoranduma. Zalaegerszeg, 1929.; Ormos Mária: Padovától Trianonig. 1918-1920. Bp„ 1983. 185. 1922. május 10. A legitimista Zalamegyei Újság betiltása Pehm (Mindszenty) József Eckhardt Tiborhoz15" írott tiltakozó levele (részletek) Pehm József 1917-ben mint hittantanár került Zalaegerszegre. 1918 karácso­nyán elindította a Zalamegyei Újságot, a katolikus legitimisták lapját. A Tanács- köztársaság idején internálták, 1919 októberében már Zalaegerszeg apátplébá­nosa volt. Elképzelhetetlennek tartotta, hogy az új rendszer ne a legitimizmus talaján épüljön ki, számára IV. Károly királysága nem volt megkérdőjelezhető. Ezt a meggyőződését folyamatosan hangoztatta a Zalamegyei Újság című lapban is, amely Pehm és így a legitimizmus befolyása alatt állt. Személyének tágabb környezete, Zala, Vas és Sopron vármegyék nagybirtokossága és papsága a legi­timizmus legszilárdabb bázisát alkotta. Az 1921-ben lezajlott két sikertelen ki- 150 150 Eckhardt Tibor ekkor a miniszterelnökség sajtóosztályának vezetője volt. 285

Next

/
Oldalképek
Tartalom