Zala megye történelmi olvasókönyve (Zalaegerszeg, 1996)
Dokumentumok
38. 1529. A Szent Korona a török császár kezébe kerül Részlet Gersei Pethő Gergely krónikájából A magyar Szent Koronának mindig szimbolikus jelentősége volt, az egész államiságot jelképezte. A középkori felfogás szerint csak az lehetett törvényes magyar király, akit az esztergomi érsek a Szent Koronával megkoronáz. Koronánk kalandos sorsában ez is szerepet játszott, érthetően minden megválasztott magyar király azonnal meg akarta koronáztatni magát. A tragikus kimenetelű mohácsi csata titán a köznemesség támogatásával Szapolyai János került a magyar trónra, akit 1526 novemberében királlyá koronáztak. Ráthori István nádor viszont Habsburg Ferdinándot. Lajos király sógorát hívta meg a trónra. Ferdinándot 1527 januárjában koronázták meg, majd a koronát Visegrádon őrizték. 1529-ben, amikor Szulejmán szultán Bécs ellen vontát, a koronával menekülő koronaőrt, Perényi Pétert elfogták és az előző forrásból megismert Bánffy János őrizetébe került, aki a koronát Szulejmánhoz vitte. A török szultán visszaadta a koronát párt fogottjának, Szapolyainak. A korona kalandos sorsának tehát eg}>ik kevéssé ismert epizódjában kerüli kapcsolatba a zalai főárral, Alsólendvai Bánffy Jánossal. Az eseményt megörökítő Gersei Pethő Gergely a család horvátországi ágához tartozó politikus volt a XVI-XVII. század fordulóján. Krónikája az addigi magyar krónikák felhasználásával készült. A korona pedig Percnyi Péterrel így adatott vala Szulejmán kezébe. Mikor Szulejmán ez úttal Buda felé közeledve és immár Szcrémségbe jutott volna, akkor Perényi Péter a koronával együtt a maga várában Siklósban vala értvén, ezért Szulejmánnak jövetelét, nem bízhaték az várnak erősségében, hanem felvévén feleségét és gyermekeit, a koronával és ahhoz való eszközzel elindula Siklósból, és a Sáros patakra akar vala Szulejmán előtt, úgy mint bátrabb és erősebb helyre menni. És mikor mentében jutott volna Szekszárdinál egy Kajdocs nevű faluba, és ott meghált volna, igen rosszul vigyáztat vala magára. Ezt értvén Szcrc- csen János Pécsről - ki János király híve vala - mingyárást utána kiddé Percnyinek, kit a megnevezett faluban aluva. minden vigyázás nélkül találván, felverénck. Magát, feleségét, gyermekeit mind a koronával együtt fogák és Pécsre vivék Szcre- csen Jánosnak. De ő nem bízván Pécsnek erősségéhez, kiddé Perényi Pétert feleségestül. gyermekestül a koronával együtt Bánffy Jánosnak Kaproncába - ezt a hor59
