Zala megye történelmi olvasókönyve (Zalaegerszeg, 1996)

Dokumentumok

38. 1529. A Szent Korona a török császár kezébe kerül Részlet Gersei Pethő Gergely krónikájából A magyar Szent Koronának mindig szimbolikus jelentősége volt, az egész ál­lamiságot jelképezte. A középkori felfogás szerint csak az lehetett törvényes ma­gyar király, akit az esztergomi érsek a Szent Koronával megkoronáz. Koronánk kalandos sorsában ez is szerepet játszott, érthetően minden megválasztott ma­gyar király azonnal meg akarta koronáztatni magát. A tragikus kimenetelű mohácsi csata titán a köznemesség támogatásával Szapolyai János került a magyar trónra, akit 1526 novemberében királlyá koro­náztak. Ráthori István nádor viszont Habsburg Ferdinándot. Lajos király sógo­rát hívta meg a trónra. Ferdinándot 1527 januárjában koronázták meg, majd a koronát Visegrádon őrizték. 1529-ben, amikor Szulejmán szultán Bécs ellen vo­ntát, a koronával menekülő koronaőrt, Perényi Pétert elfogták és az előző for­rásból megismert Bánffy János őrizetébe került, aki a koronát Szulejmánhoz vitte. A török szultán visszaadta a koronát párt fogottjának, Szapolyainak. A korona kalandos sorsának tehát eg}>ik kevéssé ismert epizódjában kerüli kapcsolatba a zalai főárral, Alsólendvai Bánffy Jánossal. Az eseményt megörö­kítő Gersei Pethő Gergely a család horvátországi ágához tartozó politikus volt a XVI-XVII. század fordulóján. Krónikája az addigi magyar krónikák felhasználá­sával készült. A korona pedig Percnyi Péterrel így adatott vala Szulejmán kezébe. Mikor Szulejmán ez úttal Buda felé közeledve és immár Szcrémségbe jutott volna, akkor Perényi Péter a koronával együtt a maga várában Siklósban vala értvén, ezért Szulejmánnak jövetelét, nem bízhaték az várnak erősségében, hanem felvévén feleségét és gyermekeit, a koronával és ahhoz való eszközzel elindula Siklósból, és a Sáros patakra akar vala Szulejmán előtt, úgy mint bátrabb és erő­sebb helyre menni. És mikor mentében jutott volna Szekszárdinál egy Kajdocs nevű faluba, és ott meghált volna, igen rosszul vigyáztat vala magára. Ezt értvén Szcrc- csen János Pécsről - ki János király híve vala - mingyárást utána kiddé Percnyinek, kit a megnevezett faluban aluva. minden vigyázás nélkül találván, felverénck. Ma­gát, feleségét, gyermekeit mind a koronával együtt fogák és Pécsre vivék Szcre- csen Jánosnak. De ő nem bízván Pécsnek erősségéhez, kiddé Perényi Pétert felesé­gestül. gyermekestül a koronával együtt Bánffy Jánosnak Kaproncába - ezt a hor­59

Next

/
Oldalképek
Tartalom