Zala megye történelmi olvasókönyve (Zalaegerszeg, 1996)

Dokumentumok

Nagyságos cs kegyelmes uram, szolgálatomat írom Tekegyelmednek, mint kegyelmes uramnak. Adom megtudni te, mint kegyelmes uramnak, hogy Szent Márton nap után való vasárnap hozom meg házamhoz Zajkra az cn mátkámat, Erzsébet asszonyt, a Zele Balázs lányát és az Tckegyclmcd húgát. Azért kérem Tekc- gyelmcdct [...], hogy aznap legyen az én vendégem [...] Zajkon az én tisztességembe és örömömbe, ha az Úristen éltet ez világba engemet. örökké meg akarom szolgálnom. Továbbá kérem, hogy megbocsássa énnekem, hogy énmagam személyem szerint nem mehettem ez dologért. Tudja Tekegyclnicd. hogy értenem, hogy úgy kellene lenni, de sok fútosásom és gondom volt és nagyon ez mostani tisztességemre. Mert sem atyáin, sem oly atyámfia nincs, kik az én gondomat viselnék, hanem csak én magam. Az Úristen tartsa meg Tekegyelmedct nagy sok esztendeig.

Zajkon, a tizenegyezer szűz ünnepén, az úr 1531. évében.

Zichy Rafael nagyságod szolgája

Forrás: Középkori leveleink (1541-ig) Régi mogvor levéltár I. (Szerk. Hegedűs Attila és Papp Lajos) fíp. 1991., 233. o.

Irodalom: l'arga J. János: Szenátorok katonai szolgálata a XVI-XVII. századi dunántúli nagybirtokon. fíp., 1981.

40.

1532.

Az első török hadjárat Zalában Részlet egy török történetíró művéből

Szulejmán szultán 1532-ben ismét Becs elfoglalására indult, ezúttal a Dunántúlon keresztül. Kőszeg várának huszonöt napig tartó sikertelen ostroma azonban megállította és nem vette fel a harcot az időközben Bécs alatt összegyűlt keresztény seregekkel. A sztiltánt hadjárataira hivatalos történetírója is elkísérte, aki természetesen a török szemszögéből írta le a történteket a tárgyilagosságot és történelmi hűséget nélkülözve.

Zala ez alatt a hadjárat alatt került először kapcsolatba a török hódítókkal, mert a szultán a Zákány-Kanizsa- Kapornak-Sárvár útvonalon indult Kőszeg felé. Az elfogult történetíró fogása, hogy a hadjárat egyik állomását, Kapornakot a ténylegesnél sokkal nagyabbnak tünteti fel.

61