Zala megye történelmi olvasókönyve (Zalaegerszeg, 1996)
Dokumentumok
2. Kr.u. 296. Vízrendezési munkák a Balatonnál az ókorban Részlet Aurelius Victor római történetíró művéből A Kr. u. IV. században Zala területének legjelentősebb települése a Keszthely melletti Fenékpuszta volt. ami valószínűleg a csak feliratokról ismert Valcum névvel azonosítható. Itt épült egy 44 kerek toronnyal védett vastag falú erődítmény, amelynek egyik feladata a balatoni átkelőhely biztosítása volt. Ezt a feladatát az V. század közepéig, a hunok betöréséig látta el. Az ókorban az erődítményt még három oldalról víz vette körül, a Balaton vízállása azóta csökkent. Még a fenékpusztai erőd építése előtti időkben Galerius császár (uralkodott Kr. u. 296-311) vízrendezési munkákat végeztetett a Balaton körül, ami valószínűleg a Sió-torkolat megnyitását jelentette. Az ezt megörökítő római történetíró (Aurelius Vidor a Kr. u. IV. század második felében élt) munkájában először említi írásos forrás a Balaton nevét latinul: "lacus Felső". [Galerius császár] a pannonok földjét alkalmassá tette a megművelésre, miután hatalmas erdőket vágatott ki és Pelso tó vizét a Danuvius2 folyóba vezettette, (a szerző - B. I. - fordítása) Forrás: Aurelius Victor: De caesoribus (A császárokról) 40. fejezet 9-10. Irodalom: Müller Róbert: Megjegyzések Fenékpuszta történetéhez. In: Zalai Múzeum I. (Szerk. Vándor László) Zalaegerszeg, 1987. 105-117. o. 3. Kr. u. 454. A keleti gótok letelepednek a Balaton körül Részlet Jordanes gót történetíró művéből A Kr. u. V. században a Dunántúlon a rómaiak uralmát elsöpörték a népvándorlás hullámai. Zala területe kb. két évtizedre került hun fennhatóság alá. 453- ban, Attila király halála után fiait legyőzték a nekik korábban behódolt népek. A Dunántúlt néhány évvel később már a keleti gótok foglalták el, akiknek Marcianus kelet-római császár (uralkodott 450-457) jelölte ki ezt a területet 2 a Duna latin neve 8
