Zala megye történelmi olvasókönyve (Zalaegerszeg, 1996)
Dokumentumok
Minthogy pedig a zalavári és kapomoki konventek (amelyeknek bizonyságtevői azelőtt Somogy, Zala és Veszprém vármegyékben, a különböző törvényes végrehajtásokban eljártak) teljesen ronibadűltek; és mivel a perlekedő feleknek oda sem bemenetele, sem az onnan kijövetele nem bátorságos, sőt ott többé papokat sem lehet tartani: 1. §. Hogy a perlekedő feleken e részben segítve legyen, megállapították: hogy addig, amíg azt a két konventet újból szervezik, az említett vármegyékben a vasvári káptalan, vagy ennek megszűnése esetén (amitől Isten mentsen) a pozsonyi káptalan a végrehajtásokat végezhesse. 2. §. És mind a két konventnek a jegyzőkönyvét is a pecsétjükkel együtt a vasvári káptalanban őrizzék, hogy azokból a peres feleknek a leveleket, amelyeket keresni fognak, kiadhassák. 3. §. De azok a végrehajtások, amelyeket eddigelé ennek a két konventnek a bizonyságtevői végeztek, jövőre is erőben maradnak. Forrás: Magyar Tön’énvtár 1526-1608. 663. o. Irodalom: Rilkéi Irén - Turbuly Éva: Zala vármegye közgyűlési jegvzőköny\’einek regesztái 1555-1711. I. 1555-1609. (Zalai Gyűjtemény 29.) Zalaegerszeg. 1989. 62. 1575. október 17. Hétköznapok a török fenyegetés árnyékában Kávásy Jób levele Batthyány Boldizsárhoz A magyar kertkultúra évszázados hagyományokra tekinthet vissza. A XVI. század megszokott jelensége, hogy a gazdálkodó nagyúr vagy nagyasszony jó kertész hírében is állt. Adataink vannak a Kanizsai Orsolya - Nádasdy Tamás házaspárról, akik többször kedveskedtek Ferdinánd királynak gyümölccsel, szőlővel és oltványokkal. Ugyancsak neves kertész hírében állt a Batthyány család. A Párizsban tanult Batthyány Boldizsár (1540-1590) müveit, irodalompártoló ember volt. Familiárisával, a zalai középnemessel, Kávásy Jobbal pedig nemcsak kertészeti tapasztalatokat, gyümölcsöket és oltványokat cserélt, hanem irodalmi műveltségét is megosztotta vele. Kávásy több leveléből tudjuk, hogy könyveket kért kölcsön és verseket is olvasott. Az irodalom és a könyvkultúra XVI. századi terjedésének ez az egyik első zalai adata. 87
