Zala megye történelmi olvasókönyve (Zalaegerszeg, 1996)

Dokumentumok

58.

1570.

Zalai falvak a török adózásban Részlet a székesfehérvári szandzsák defter-jegyzékéből

A törökök a megszállt területeket igazgatási körzetekre osztották. A magyar tartomány területén a budai és a temesvári vilajeteket szervezték meg, az ezeken belüli egység neve szandzsák volt. A vilajetek élén a pasa vagy beglerbég állt, a szandzsákokat a bégek irányították.

A török hivatalokban többféle összeírás készült az adózó népesség és a termelés felmérése céljából, ezeket hívták defternek. Ezeket az összeírásokat tíz évenként megismételték. Törvény döntött arról, hogy mit tart meg a kincstár saját birtoknak (szultáni hász birtok) és mit enged át a tisztviselőknek és katonáknak (tímár birtok).

A székesfehérvári szandzsák fennhatósága kiterjedt Zala megye keleti területeire is, a Balaton-felvidéktöl egészen a Zala folyó völgyiéig. A zalai falvak időszakonként adózó külső területek voltak. Bár a török íródeákok néha alaposan félreértették a magyar helyneveket, a legtöbb zalai falu pontosan azonosítható. (Az akcse a török adóegység neve. 50 akcse felelt meg az 1 forintnyi magyar hadiadónak.)

Szulejmán, aki a Magas Porta janicsárjai közti 1 való, timár-javadalombirtokai:

Vigan-Pctend falu, tartozik Vázsonyhoz, 2000 (akcse),

Haláp falu, tartozik Devecserhcz, 2000 (akcse),

Dcnesháza falu, tartozik Dcvecserhez, 1000 (akcse),

Köveskút falu, tartozik Szentgróthoz, 2000 (akcse),

Csabrendck falu, tartozik Devccserhez, 10 000 (akcse). a nevezett fele: 3000 (akcse),

Összesen: 10 000 (akcse)

Mahmud Bin Halil timár-javadalombirtokai:

Dörögd falu, tartozik Sümeghez, 2336 (akcse),

Szentlászló falu, tartozik Szcngyörgyvárhoz 4000 (akcse),

Batika23 falu, tartozik Rezihez, becslés szerint, 366 (akcse),

23 Batyk

81