Zala megye történelmi olvasókönyve (Zalaegerszeg, 1996)
Dokumentumok
Leveletekből tudomásunkra jutott a Zala megyei nemesek egyetértése abban, hogy mindenféle mesterkedéssel igyekeznek csökkenteni [az országgyűlésen] megígért adót. Három-három rendeletét adtunk ki, amelyeket nektek mellékelve elküldünk, meghagyva, hogy ezeket azonnal juttassátok cl a kijelölt adószedőknek és gondoskodjatok a pontos adószedésről az ország alkotmánya szerint ! Fcrdinandus s. k. Forrás: Szigetvári levelek 78. o. Irodalom: Degré Alajos: Megyei közgyűlések a XVI-XVII. századi török háborúk korában. In: Tanulmányok a magvar helyi önkormányzat múltjából. Bp., 1971. 35-52. o. 56. 1566. szeptember Török terjeszkedés Szigetvár eleste után Részlet Bornemissza Tamás budai kereskedő emlékiratából 1566. augusztus 6-án Szulejmán szultán megkezdte Szigetvár ostromát. A Győr alatt állomásozó császári sereg tétlenül várta a várvédők élethalálharcáról szóló híreket. A török császár halálát a hadvezetés eltitkolta. Szeptember 8-án a rommá lőtt várból Zrínyi Miklós és a védők kirohantak a török közé és kézitusában lelték halálukat. A várkapitány Zrínyi (1508-1566) horvát nemesi család leszármazottá volt. A politikai életben Ferdinánd híveként jelent meg, tőle kapta 1546-ban királyi adományként a Muraközt Csáktornyával és ezzel a legnagyobb zalai birtokossá vált. Több török elleni hadisikert vallhatott magáénak, köztük 1556-ban Babócsa felszabadítását. Szigetvár eleste megnyitotta az utat Zala és Somogy felé. A vár bevétele utáni napokban a török elfoglalta a Somogy megyei várak nagy részét és végigdúlta Zalát. Szigetvár szerepét Kanizsa vette át. amit megtettek a Balaton és Dráva közti főkapitányság székhelyének, kapitányul Tahy Ferencet kinevezve. A Memoria rerum, azaz a Dolgok emlékezete a XVI. századi magyar nyelvű történetírás egyik legfontosabb darabja. Összeállítója Verancsics Antal a Habsburgok diplomatája volt. Ugyanezen időben megvevő török császár Sziget várát ostrommal, sok török pogány halálával, az benne valókat mind levágatta, halált szenvedőnek az keresztyén hit mellett. Zrínyi Miklósnak az fejét Győr alá küldő az táborban, a török 79
