Zala megye történelmi olvasókönyve (Zalaegerszeg, 1996)
Dokumentumok
Forrás és irodalom: Petrus Ransanus: A magyarok történetének rövid foglalata. (Ford. Blazovich László és Sz. Galántai Erzsébet) fíp., 1986. 65-67. o. 33. 1494. Egervári László érdemei Részlet Mátyás humanista történetírójának művéből Zala kevés arisztokrata családja közti1 a már megismert Bctnffyak és Kanizsaiak mellett az Egerváriak voltak a legfontosabbak. A család legjelentősebb tagja az 1450 körül született László volt, aki karrierjét várnagyként kezdte. 1475-töl három évig volt Zala megye főispánja, majd Mátyás udvarában viselt magas méltóságokat. A király halála titán Jagelló Ulászló szolgálatába állt, aki 1493-ban tárnokmesterré nevezte ki. így az ország pénzügyeivel foglalkozó fontos tisztséget nyert. Az idézett humanista történetírói részlet dicsérő szavai megfeleltek a valóságnak. Egervári László művelt főúrként könyvek írására is adott megbízást, családi birtokát, Egervári pedig három nagyiszabású építkezéssel is gyarapította: kolostort, templomot és várat építtetett. Ugyanezen évben halt meg a közösség súlyos kárára a derék és páratlan eszű férfi, Egervári László. Az ausztriai háborúban nagy segítségére volt Mátyás királynak, hűségét derekasan bebizonyította, midőn seregét hosszú időn keresztül vezényelte, fényes dicsőséggel kapitánykodott Sziléziában és Luzsicában, később Dalmáciában. Illyricumban és Horvátországban járt elöl olyan vitézséggel, hogy a török csapatokra emlékezetes csapást mért, ötezer emberüket megölte, Illyricum- ból kikergette a németeket, és ezt a tartományt visszaszorította a régi hűségre, végezetül letéve a kapitányságot, toasztalnok lett. és e hivatalban meg is maradt mindhalálig. Forrás: Bonfmi: Történelem 996. o. (5. 4. 170.) Irodalom: Degré Alajos - Gergelyffy András - Valter Ilona - Vándor László: Az egen’ári vár története. Zalaegerszeg, 1979. 51
